A félelem és zárkózottság bűvkörében
- Dátum: 2019.04.08., 07:25
- Udvari Fanni
- énidő, érzelem, félelem, félénkség, figyelmesség, kapcsolattartás, párkapcsolat, zárkózottság
Kezdjük azzal, hogy nem kell sajnálni azt, aki kevésbé nyitott a világra, ugyanis azon túl, hogy neki ez teljes mértékben komfortos, sok előnye is származik belőle több, mint azt bárki gondolná. Társadalomtudósok azt fedezték fel, hogy a befelé forduló emberek általában igazabb barátok, bölcsebb tanácsadók, mint extrovertált társaik. Ne azonosítsuk őket a félénkekkel. A félénk emberek szoronganak a társadalom megítélésétől, míg a zárkózottak egyszerűen csak szívesebben vannak egyedül. Bizonyos források becslése szerint az emberek 30 százaléka osztozik ezen jellemvonásban, köztük olyan jól ismert személyiségek, mint Gandhi, továbbá olyan nagyhatalmú üzleti vezetők, mint Bill Gates.

Honnan ered a félénkség?
A személyiség biológiai elméleteinek hívei szerint vannak emberek, akiknek az agya eleve érzékenyebb a büntetéssel kapcsolatos információk detektálására. Például eleve érzékenyebbek minden olyan ingerre, ami arra utalhat, hogy egy szeretett személy visszautasíthatja őt. Társas közegekben formálódik bennünk az énkép. Az a kép, ahogyan szerintünk mások látnak bennünket. Azokban a családokban és óvodai, iskolai közösségekben, ahol sok a feszültség, a büntetés, a gyerekek nehezebben tanulnak meg társas helyzetekben ügyesen boldogulni, kezdeményezni, önértékelésük is alacsony, társas énképük negatív lesz. Mindez meghatározza, hogy később hogyan boldogulnak társas helyzetekben.
Megteremtik az énidőt
Fontos, hogy tisztázzuk: az, aki sok időt tölt egyedül, nem feltétlenül magányos, csupán szeret magára figyelni. Lehet, hogy ez a szociális élet rovására megy, de segíti a szellemi feltöltődést, ami elengedhetetlen a kiegyensúlyozottsághoz.

Kevesebbet hibáznak
A visszahúzódó emberek önismerete fejlettebb, több időt fordítanak arra, hogy alaposan átgondoljanak minden helyzetet, amiből az következik, hogy kevesebbet tévednek. Ami egy nyitott személyiség szemében lassúságot jelent, az a zárkózottak számára ajándék, ugyanis pontosabban tudnak reflektálni a világra, mint nyílt társaik, akik könnyen elvesztik érdeklődésüket.
Megtisztelnek a figyelmükkel
A zárkózott emberek figyelmesebbek a többieknél, mert a beszélgetésekben gyakran csak hallgatóként vesznek részt, ezáltal jobban tudják szűrni az információkat. Ha van valaki, aki emlékszik arra, milyen jellegű problémátok van a magánéletetekben és valószínűleg hasznos tanáccsal is el tud látni, az az a lány, aki ritkán szólal meg.
Született ötletelők
A legjobb ötletek általában csendben és magányos percekben születnek, hiszen ilyenkor tud az elme annyira megpihenni, hogy igazán szabadon szárnyalhasson. A korszakalkotó ötletek terén tehát a zárkózottak nagy előnnyel indítanak, elég csak Mark Zuckerbergre gondolni.
Ha zárkózott partnert választasz:
A kutatások szerint a párkapcsolatokban 18 hónapig egyfajta „rózsaszín szemüvegen” keresztül nézzük a másikat, de utána mintha egy „fekete szemüveget” vennénk fel, és csodálkozva látjuk, hogy nem is olyan perfect a másik. Ebben az állapotban leginkább csak a gyengeségeit érzékeled párodnak. Túl sokat vár el tőled, túl precíz, túl sok időt tölt a tervezéssel, olyan nehezen dönt, nem beszéli meg velem a dolgokat, szeret magában lenni. A reális képhez azonban hozzátartoznak az erősségei is. Sok áldozatot hoz, megelégszik azzal, hogy a háttérben maradjon, támogat téged, jól szervezett, kitartó és alapos.

A Gondos személyiségtípusú férfi azt várja, hogy tiszteljék és csodálják azért, mert a feladatokat módszeresen és magas minőségi szinten oldotta meg. Az önbizalma akkor erősödik, ha elismered következetes viselkedését. A Gondos személyiségtípusú nőnek szüksége van arra, hogy kifejezd a hálád a hűségéért és a támogatásáért. Adj neki lehetőséget, hogy magának ossza be az idejét, és ha belefogott egy feladatba, hagyd kibontakozni, ne zavard meg.
Lehet, hogy párod nagyon visszafogott az érzelmei vagy gondolatai kifejezésében, de vedd észre az apró figyelmességeit és engedd meg neki, hogy a maga módján udvaroljon neked. Kérdezz rá néha, hogy mi foglalkoztatja, de ha épp nem akar beszélni róla, akkor adj neki időt, amíg készen nem áll arra, hogy beszéljen a gondolatairól!
Szerző: Udvari Fanni
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.