Menü

Betegségeink lelki okai

A legtöbb betegségünk lelki eredetű. Régóta hiszek abban, hogy minden betegség valamilyen összefüggésben, de kapcsolatban van a lelki tényezőkkel. Nincs a testnek semmi olyan baja, aminek ne a lelki problémákban lenne a gyökere. Te hiszel ebben?

Nem pszichoszomatikai előadást szeretnék felvázolni és nem is másolom ide a fél „guglit”, vagy wikipédiát, de valahogy egyetemi tanulmányaim óta foglalkoztat a téma, sokszor eszembe jut, mikor bármi egészségügyi probléma adódik. Testi betegségeink intő jelek, melyek arról árulkodnak, hogy lelkünkben felborult a harmónia. Az egészség nem csupán a testünk megfelelő működését jelenti, hanem a lelki egyensúlyt is, s gyógyítani is csak a kettőt együtt lehet.

Megfojt szinte a munkahelyi stressz, a folytonos rohangálás, bántanak a rosszindulatú pletykák, idegeskedünk a családi kapcsolataink miatt, sokat nyelünk és magunkban tartjuk a lelki dolgokat, s ennek következtében a testünk is megbetegszik.

Utána olvastam kicsit, s megkaptam választ, hogy számos gyakori betegségünk milyen lelki háttérből indulhat ki. Tudtad, hogy a fejfájásért egy megkérdőjelezett kapcsolat felel, vagy, hogy a hajproblémák feszültségből adódnak, a gyomorbajok félelmek miatt keletkeznek, a torok-és pajzsmirigy problémák a ki nem mondott, elfojtott dolgok miatt? Ha a hátunk fáj, valószínűleg nem kapunk elég támogatást a környezetünktől, a szembetegségek pedig arra utalnak, hogy nem akarjuk látni az igazságot, a múltat, a jelent vagy a jövőt. Ha a térdünk fáj, annak makacsság, önfejűség lehet az okozója. Gyakoriak mai társadalmunkban az idegi problémák is, melyek zavaros gondolkodástól, félelemtől, szorongástól alakulnak ki. Az allergia oka talán a túlérzékenység, cukorbetegség szomorúságtól származhat, a fáradtság abból adódhat, hogy unalmas az életünk, nem szeretjük a munkánkat, nem okoz örömet, amit csinálunk.

A migrén gyakori oka, hogy túl nagy a nyomás, túlságosan tökéletesek akarunk lenni, elnyomjuk a haragot. Túlsúlyunk miatt állandóan görcsösen diétázunk, holott egyik fő baj, hogy bizonytalanságban élünk, a szeretetet keressük és félünk a veszteségtől. Ha fájni kezd valamink, elképzelhető, hogy lelkiismeret furdalásunk van és büntetni akarjuk magunkat, a reuma kialakulhat haragból, bosszú érzéséből, míg a szemölcsök önbizalomhiánytól, önképzavartól keletkezhetnek. A székrekedés egy jele lehet talán annak, hogy valamit képtelenek vagyunk elengedni, a gyulladások pedig elfojtott dühből származhatnak. Rákot depresszió vagy reménytelenség, tumorokat régi haragok tartogatása kelthet bennünk. Aranyeret leterheltség, szorongató határidők miatt kaphatunk, ájulásnak félelmek az okozói, álmatlanság pedig félelemből, bűntudatból, szorongásból, nyugtalanságból fakadhat.

Borzasztó ezek mindegyike, nem folytatom. Azonban az nyilvánvaló, hogy ha a lelkünk fáj, a testünk is beteg lesz, s ha az említett tüneteket nem vesszük komolyan, akkor jó eséllyel súlyosbodhat a helyzet gyomorfekéllyé, vastagbélgyulladássá, savtúltengéssé, nőgyógyászati betegségekké, pajzsmirigybajokká, asztmává, magas vérnyomássá, amikor már elkerülhetetlen az orvosi kezelés és az életmódváltás.

Sajnos a hagyományos orvoslás nem foglalkozik a lelki tünetek, problémák, „testi jelek” üzenetének megfejtésével, magunknak kell változtatni az életünkön, adott esetben szakembert, pszichológust, kineziológust felkeresni, s ha az érzelmi megterheléseinket jól kezeljük, nagy valószínűséggel a betegségeink tünetei is csökkennek majd.

Miért bántjuk azokat, akiket a legjobban szeretünk?

Az emberi kapcsolatok egyik legkülönösebb ellentmondása, hogy sokszor éppen azoknak okozzuk a legnagyobb fájdalmat, akik a legtöbbet jelentik számunkra.

A kétszínűség valódi arca

A kétszínűség az egyik legkiábrándítóbb emberi tulajdonság. Nem azért, mert az emberek néha hibáznak, vagy mert nem mindig merik kimondani, amit gondolnak. Hanem azért, mert a kétszínű ember tudatosan mást mutat kifelé, mint amit valójában érez, gondol vagy tesz. Szemtől szemben mosolyog, kedveskedik, támogatásáról biztosít, majd a hátad mögött éppen az ellenkezőjét teszi.

Amikor a munkahelyed lassan felemészt

A munkahely ideális esetben nemcsak a megélhetésünket biztosítja, hanem a mindennapjaink fontos része is. Olyan hely, ahol értékesnek érezhetjük magunkat, ahol számít a véleményünk, és ahol a közös munka sikerélményt ad. A valóság azonban nem mindig ilyen. De honnan tudhatjuk, hogy egyszerűen csak nehezebb időszakot élünk át, vagy valóban mérgező munkahelyi környezetben dolgozunk?

Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki

Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?