Menü

Betegségeink lelki okai

A legtöbb betegségünk lelki eredetű. Régóta hiszek abban, hogy minden betegség valamilyen összefüggésben, de kapcsolatban van a lelki tényezőkkel. Nincs a testnek semmi olyan baja, aminek ne a lelki problémákban lenne a gyökere. Te hiszel ebben?

Nem pszichoszomatikai előadást szeretnék felvázolni és nem is másolom ide a fél „guglit”, vagy wikipédiát, de valahogy egyetemi tanulmányaim óta foglalkoztat a téma, sokszor eszembe jut, mikor bármi egészségügyi probléma adódik. Testi betegségeink intő jelek, melyek arról árulkodnak, hogy lelkünkben felborult a harmónia. Az egészség nem csupán a testünk megfelelő működését jelenti, hanem a lelki egyensúlyt is, s gyógyítani is csak a kettőt együtt lehet.

Megfojt szinte a munkahelyi stressz, a folytonos rohangálás, bántanak a rosszindulatú pletykák, idegeskedünk a családi kapcsolataink miatt, sokat nyelünk és magunkban tartjuk a lelki dolgokat, s ennek következtében a testünk is megbetegszik.

Utána olvastam kicsit, s megkaptam választ, hogy számos gyakori betegségünk milyen lelki háttérből indulhat ki. Tudtad, hogy a fejfájásért egy megkérdőjelezett kapcsolat felel, vagy, hogy a hajproblémák feszültségből adódnak, a gyomorbajok félelmek miatt keletkeznek, a torok-és pajzsmirigy problémák a ki nem mondott, elfojtott dolgok miatt? Ha a hátunk fáj, valószínűleg nem kapunk elég támogatást a környezetünktől, a szembetegségek pedig arra utalnak, hogy nem akarjuk látni az igazságot, a múltat, a jelent vagy a jövőt. Ha a térdünk fáj, annak makacsság, önfejűség lehet az okozója. Gyakoriak mai társadalmunkban az idegi problémák is, melyek zavaros gondolkodástól, félelemtől, szorongástól alakulnak ki. Az allergia oka talán a túlérzékenység, cukorbetegség szomorúságtól származhat, a fáradtság abból adódhat, hogy unalmas az életünk, nem szeretjük a munkánkat, nem okoz örömet, amit csinálunk.

A migrén gyakori oka, hogy túl nagy a nyomás, túlságosan tökéletesek akarunk lenni, elnyomjuk a haragot. Túlsúlyunk miatt állandóan görcsösen diétázunk, holott egyik fő baj, hogy bizonytalanságban élünk, a szeretetet keressük és félünk a veszteségtől. Ha fájni kezd valamink, elképzelhető, hogy lelkiismeret furdalásunk van és büntetni akarjuk magunkat, a reuma kialakulhat haragból, bosszú érzéséből, míg a szemölcsök önbizalomhiánytól, önképzavartól keletkezhetnek. A székrekedés egy jele lehet talán annak, hogy valamit képtelenek vagyunk elengedni, a gyulladások pedig elfojtott dühből származhatnak. Rákot depresszió vagy reménytelenség, tumorokat régi haragok tartogatása kelthet bennünk. Aranyeret leterheltség, szorongató határidők miatt kaphatunk, ájulásnak félelmek az okozói, álmatlanság pedig félelemből, bűntudatból, szorongásból, nyugtalanságból fakadhat.

Borzasztó ezek mindegyike, nem folytatom. Azonban az nyilvánvaló, hogy ha a lelkünk fáj, a testünk is beteg lesz, s ha az említett tüneteket nem vesszük komolyan, akkor jó eséllyel súlyosbodhat a helyzet gyomorfekéllyé, vastagbélgyulladássá, savtúltengéssé, nőgyógyászati betegségekké, pajzsmirigybajokká, asztmává, magas vérnyomássá, amikor már elkerülhetetlen az orvosi kezelés és az életmódváltás.

Sajnos a hagyományos orvoslás nem foglalkozik a lelki tünetek, problémák, „testi jelek” üzenetének megfejtésével, magunknak kell változtatni az életünkön, adott esetben szakembert, pszichológust, kineziológust felkeresni, s ha az érzelmi megterheléseinket jól kezeljük, nagy valószínűséggel a betegségeink tünetei is csökkennek majd.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.