Betegségeink lelki okai
- Dátum: 2019.02.18., 14:12
- Martinka Dia
- aggodalom, bántalmak, betegség, bűntudat, családi kapcsolatok, egészségügyi probléma, egyensúly, életmódváltás, félelmek, harag, harmónia, idegesség, jel, kineziológus., lelki, lelki háttér, működés, orvosi kezelés, orvoslás, önképzavar, pszichológus, pszichoszomatika, stressz, szakember, szorongás, testi, tünet, üzenet
A legtöbb betegségünk lelki eredetű. Régóta hiszek abban, hogy minden betegség valamilyen összefüggésben, de kapcsolatban van a lelki tényezőkkel. Nincs a testnek semmi olyan baja, aminek ne a lelki problémákban lenne a gyökere. Te hiszel ebben?
Nem pszichoszomatikai előadást szeretnék felvázolni és nem is másolom ide a fél „guglit”, vagy wikipédiát, de valahogy egyetemi tanulmányaim óta foglalkoztat a téma, sokszor eszembe jut, mikor bármi egészségügyi probléma adódik. Testi betegségeink intő jelek, melyek arról árulkodnak, hogy lelkünkben felborult a harmónia. Az egészség nem csupán a testünk megfelelő működését jelenti, hanem a lelki egyensúlyt is, s gyógyítani is csak a kettőt együtt lehet.
Megfojt szinte a munkahelyi stressz, a folytonos rohangálás, bántanak a rosszindulatú pletykák, idegeskedünk a családi kapcsolataink miatt, sokat nyelünk és magunkban tartjuk a lelki dolgokat, s ennek következtében a testünk is megbetegszik.
Utána olvastam kicsit, s megkaptam választ, hogy számos gyakori betegségünk milyen lelki háttérből indulhat ki. Tudtad, hogy a fejfájásért egy megkérdőjelezett kapcsolat felel, vagy, hogy a hajproblémák feszültségből adódnak, a gyomorbajok félelmek miatt keletkeznek, a torok-és pajzsmirigy problémák a ki nem mondott, elfojtott dolgok miatt? Ha a hátunk fáj, valószínűleg nem kapunk elég támogatást a környezetünktől, a szembetegségek pedig arra utalnak, hogy nem akarjuk látni az igazságot, a múltat, a jelent vagy a jövőt. Ha a térdünk fáj, annak makacsság, önfejűség lehet az okozója. Gyakoriak mai társadalmunkban az idegi problémák is, melyek zavaros gondolkodástól, félelemtől, szorongástól alakulnak ki. Az allergia oka talán a túlérzékenység, cukorbetegség szomorúságtól származhat, a fáradtság abból adódhat, hogy unalmas az életünk, nem szeretjük a munkánkat, nem okoz örömet, amit csinálunk.
A migrén gyakori oka, hogy túl nagy a nyomás, túlságosan tökéletesek akarunk lenni, elnyomjuk a haragot. Túlsúlyunk miatt állandóan görcsösen diétázunk, holott egyik fő baj, hogy bizonytalanságban élünk, a szeretetet keressük és félünk a veszteségtől. Ha fájni kezd valamink, elképzelhető, hogy lelkiismeret furdalásunk van és büntetni akarjuk magunkat, a reuma kialakulhat haragból, bosszú érzéséből, míg a szemölcsök önbizalomhiánytól, önképzavartól keletkezhetnek. A székrekedés egy jele lehet talán annak, hogy valamit képtelenek vagyunk elengedni, a gyulladások pedig elfojtott dühből származhatnak. Rákot depresszió vagy reménytelenség, tumorokat régi haragok tartogatása kelthet bennünk. Aranyeret leterheltség, szorongató határidők miatt kaphatunk, ájulásnak félelmek az okozói, álmatlanság pedig félelemből, bűntudatból, szorongásból, nyugtalanságból fakadhat.
Borzasztó ezek mindegyike, nem folytatom. Azonban az nyilvánvaló, hogy ha a lelkünk fáj, a testünk is beteg lesz, s ha az említett tüneteket nem vesszük komolyan, akkor jó eséllyel súlyosbodhat a helyzet gyomorfekéllyé, vastagbélgyulladássá, savtúltengéssé, nőgyógyászati betegségekké, pajzsmirigybajokká, asztmává, magas vérnyomássá, amikor már elkerülhetetlen az orvosi kezelés és az életmódváltás.
Sajnos a hagyományos orvoslás nem foglalkozik a lelki tünetek, problémák, „testi jelek” üzenetének megfejtésével, magunknak kell változtatni az életünkön, adott esetben szakembert, pszichológust, kineziológust felkeresni, s ha az érzelmi megterheléseinket jól kezeljük, nagy valószínűséggel a betegségeink tünetei is csökkennek majd.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.
Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.
„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?

Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.