Menü

Betegségeink lelki okai

A legtöbb betegségünk lelki eredetű. Régóta hiszek abban, hogy minden betegség valamilyen összefüggésben, de kapcsolatban van a lelki tényezőkkel. Nincs a testnek semmi olyan baja, aminek ne a lelki problémákban lenne a gyökere. Te hiszel ebben?

Nem pszichoszomatikai előadást szeretnék felvázolni és nem is másolom ide a fél „guglit”, vagy wikipédiát, de valahogy egyetemi tanulmányaim óta foglalkoztat a téma, sokszor eszembe jut, mikor bármi egészségügyi probléma adódik. Testi betegségeink intő jelek, melyek arról árulkodnak, hogy lelkünkben felborult a harmónia. Az egészség nem csupán a testünk megfelelő működését jelenti, hanem a lelki egyensúlyt is, s gyógyítani is csak a kettőt együtt lehet.

Megfojt szinte a munkahelyi stressz, a folytonos rohangálás, bántanak a rosszindulatú pletykák, idegeskedünk a családi kapcsolataink miatt, sokat nyelünk és magunkban tartjuk a lelki dolgokat, s ennek következtében a testünk is megbetegszik.

Utána olvastam kicsit, s megkaptam választ, hogy számos gyakori betegségünk milyen lelki háttérből indulhat ki. Tudtad, hogy a fejfájásért egy megkérdőjelezett kapcsolat felel, vagy, hogy a hajproblémák feszültségből adódnak, a gyomorbajok félelmek miatt keletkeznek, a torok-és pajzsmirigy problémák a ki nem mondott, elfojtott dolgok miatt? Ha a hátunk fáj, valószínűleg nem kapunk elég támogatást a környezetünktől, a szembetegségek pedig arra utalnak, hogy nem akarjuk látni az igazságot, a múltat, a jelent vagy a jövőt. Ha a térdünk fáj, annak makacsság, önfejűség lehet az okozója. Gyakoriak mai társadalmunkban az idegi problémák is, melyek zavaros gondolkodástól, félelemtől, szorongástól alakulnak ki. Az allergia oka talán a túlérzékenység, cukorbetegség szomorúságtól származhat, a fáradtság abból adódhat, hogy unalmas az életünk, nem szeretjük a munkánkat, nem okoz örömet, amit csinálunk.

A migrén gyakori oka, hogy túl nagy a nyomás, túlságosan tökéletesek akarunk lenni, elnyomjuk a haragot. Túlsúlyunk miatt állandóan görcsösen diétázunk, holott egyik fő baj, hogy bizonytalanságban élünk, a szeretetet keressük és félünk a veszteségtől. Ha fájni kezd valamink, elképzelhető, hogy lelkiismeret furdalásunk van és büntetni akarjuk magunkat, a reuma kialakulhat haragból, bosszú érzéséből, míg a szemölcsök önbizalomhiánytól, önképzavartól keletkezhetnek. A székrekedés egy jele lehet talán annak, hogy valamit képtelenek vagyunk elengedni, a gyulladások pedig elfojtott dühből származhatnak. Rákot depresszió vagy reménytelenség, tumorokat régi haragok tartogatása kelthet bennünk. Aranyeret leterheltség, szorongató határidők miatt kaphatunk, ájulásnak félelmek az okozói, álmatlanság pedig félelemből, bűntudatból, szorongásból, nyugtalanságból fakadhat.

Borzasztó ezek mindegyike, nem folytatom. Azonban az nyilvánvaló, hogy ha a lelkünk fáj, a testünk is beteg lesz, s ha az említett tüneteket nem vesszük komolyan, akkor jó eséllyel súlyosbodhat a helyzet gyomorfekéllyé, vastagbélgyulladássá, savtúltengéssé, nőgyógyászati betegségekké, pajzsmirigybajokká, asztmává, magas vérnyomássá, amikor már elkerülhetetlen az orvosi kezelés és az életmódváltás.

Sajnos a hagyományos orvoslás nem foglalkozik a lelki tünetek, problémák, „testi jelek” üzenetének megfejtésével, magunknak kell változtatni az életünkön, adott esetben szakembert, pszichológust, kineziológust felkeresni, s ha az érzelmi megterheléseinket jól kezeljük, nagy valószínűséggel a betegségeink tünetei is csökkennek majd.

Egy barátság vége: miért fáj ennyire, és hogyan lépjünk tovább?

Sokan úgy gondolják, hogy a legnagyobb lelki fájdalmat egy szerelmi csalódás okozhatja. Pedig egy mély barátság elvesztése legalább akkora sebet ejthet rajtunk. Egy igaz barát nemcsak a közös élmények, hanem a bizalom, a támogatás és az elfogadás szimbóluma is.

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.