Menü

A krónikusan alacsony vérnyomás kiváltó okai, kezelése

Mi okozza az alacsony vérnyomást?

A vérnyomással a keringő vér nyomását vagy erejét mérjük az erekben. Mivel ez a nyomás változik, amikor a szív összehúzódik és elernyed, a vérnyomást két számmal fejezzük ki: szisztolés és diasztolés nyomással. Ezek a nyomások, mint egymás mellett alló két szám vannak leírva - például 120/80. Az első szám (120) a szisztolés nyomás és a második szám (80) a diasztolés nyomás. Értéke jelentősen változik a nap folyamán. Általában magasabb, amikor aktívak vagyunk és alacsonyabb, amikor pihenünk. A különböző testhelyzetek, érzelmi állapotok is megváltoztathatják a vérnyomást. Az okok közt a vérerekben uralkodó nyomás érzékeléséért felelős struktúráknak is szerepe van.

A vérnyomás kismértékű emelkedése is ezek fokozott válaszát váltja ki, ezáltal a szükségesnél erőteljesebb kompenzációs mechanizmusuk aktiválásával, az ideálisnál alacsonyabb szinten stabilizálják a vérnyomást. Mai kutatások szerint, a krónikus hypotonia hátterében meghúzódhatnak genetikai faktorok is, és az alacsony testsúlyúak közt gyakoribb az alacsony vérnyomás. A normál érték alá süllyedhet a vérnyomásunk például, ha hosszabb ideig álló helyzetben vagyunk, ha hirtelen felpattanunk, vagy akár egy-egy nagyobb kiadós lakoma után. Továbbá az antidepresszánsok és a vízhajtók szedése is csökkentheti. Az alacsony vérnyomás egyik hatása, hogy az oxigénben és tápanyagokban gazdag vér jóval lassabban és nehezebben jut el a sejtjeinkhez, ennek pedig jól érezhető következményei lehetnek, például a fáradékonyság, az aluszékonyság, az általános kimerültség, gyengeség és a motiváció hiány.

Árulkodó jelek

A vérnyomásunk akkor tartozik az alacsony tartományba, ha az értékei 90/60 Hgmm alatt vannak. Ez időnként mindenkivel előfordul, de legtöbbször úgy, hogy észre sem vesszük, vagy éppen annyira apró tüneteket okoz, hogy nem tulajdonítunk jelentőséget neki. Elsősorban az agyi keringés zavarait észleljük, mely, kábultság, szédülés, látászavar, fejfájás, ájulás formájában jelentkezhet. A rosszullétet a szimpatikus idegrendszer kompenzációja követi, mely szapora szívveréssel, émelygéssel, hideg végtagokkal, izzadással jár. Alacsony vérnyomás tartós fennállása esetén a teljesítőképesség csökkenése, fáradékonyság, hosszan tartó reggeli ébredés, koncentrációzavar léphet fel. További panasz lehet az alvászavar, a depresszió, a fejfájás, a fülzúgás is. Jelentkezhet még szemkáprázás, szédülés, homályos látás, ájulás.

Hasznos kezelési módszerek

Ha ismerjük a kiváltó okot (például egy gyógyszer mellékhatása), annak kiküszöbölésével, kezelést végezhetünk. Általánosságban a tüneteinek enyhítésére jól beválik a fokozott só- és folyadékfogyasztás (2-3 l/nap). Fontos, hogy az étkezések (főleg a reggeli) ne legyenek túl nagy adagok. Ha nincs szívelégtelenség, javasolt a napi nátriumbevitelt 5-10 mg-mal a szokásos dózis fölé emelni, ennek legegyszerűbb módja a sósabb ételek fogyasztása. Testmozgással a keringés javul, így a panaszok enyhülhetnek. Ha éjszaka alváskor a felsőtestet kissé megemeljük, az éjszakai vizelet mennyisége csökkenhet, így a reggeli helyzetváltoztatással kapcsolatos vérnyomásesés valószínűsége is kisebb lesz. Segíthet az ágynyugalomból való lassú, fokozatos felkelés, kompressziós gyógy harisnya viselése. Ha állás közben érzékelhetőek a vérnyomásesés első jelei, azonnali segítség lehet a lábak a leguggolás, vagy a lábak keresztezése. Gyógyszerek alkalmazása nagyon ritka a nem kívánt mellékhatások miatt.

Természetes gyógymódok

Az egyik legjobb vérnyomásemelő fűszerünk a rozmaring. E hatás kifejtéséhez nagyobb mennyiség szükséges, pl. illóolaj formájában. Német gyógyszerészek kenőcsöt is készítenek belőle, amit szívtájékra kenve alkalmazzák. Az ánizs és a gyömbér is vérnyomás emelő hatású, teában fogyasztva, illetve limonádéhoz, ételekhez adva egyaránt kellemes. Az édesgyökér és a ginzeng számunkra egzotikusabb, kevésbé gyakran használatos, de beszerezhető gyógyászati boltokban. Mindkettő támogatja a mellékvese működését, a vérnyomás megfelelő szinten tartását, különösen B-vitamin tartalmával! A kávé és a só két igen ellentmondásos anyag, viszont a probléma kiküszöbölésére alkalmas. Az elfogyasztott vízbe jó minőségű, természetes kristály, himalája sót téve gyorsan segíthetünk magunkon. A kávé különösen olyanoknál segíthet, akik amúgy nem fogyasztják rendszeresen nagy mennyiségben. Nem szükséges tehát száműznünk őket a mindennapjainkból, különösen akkor nem, ha alacsony vérnyomástól szenvedünk.

Nem feltétlenül kell tehát egyből a gyógyszeres kezeléshez fordulni, hiszen számos természetes alternatíva segíthet rajtunk!

Szerző: Udvari Fanni

A feldolgozott élelmiszerek káros hatásai

Az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek szerint a cukor, a finomított szénhidrátok után a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása miatt van komoly ok az aggodalomra. Egyre több dietetikus, életmódtanácsadó javasolja a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítását. Vajon tisztában vagyunk azzal, melyek ezek az ételek, italok?

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Fényvédők, smink, napsütés

A tudatos bőrápolás alapja, hogy már kora tavasszal, az első napsugarak megjelenésekor elkezdjük a fényvédő krémek használatát, azonban mit tegyünk, ha a fényvédelem mellett a sminkről sem szeretnénk lemondani nyáron?

Létezik krónikus napfényhiány

A D-vitamin a bőrön keresztül termelődik, a természetes napsütés hatására. Zsírban oldódik. Márciustól szeptemberig elegendő a napfény ahhoz, hogy elegendő vitaminhoz jussunk, ám a télen a vitaminkészleteink megcsappannak. Mit okoz a napfény hiánya és mit tehetünk ellene egészségünk megőrzéséért?

Mi mindenre jó a CT-vizsgálat, és mikor lehet rá szükséged?

Bizonyos betegségek esetén a röntgen- vagy az ultrahangvizsgálat nem elegendő a diagnózis felállításához. Ilyenkor szükség lehel a komputertomográfia (CT) képalkotó eljárásra, amely háromdimenziós felvételeket készít a test egy adott szegmenséről, így részletesebb képet biztosít a szövetekről, az erekről és a csontokról. Milyen esetekben rendelnek el az orvosok CT-vizsgálatot?