Nagyobb veszélyt jelent a szívritmuszavar, mint gondolnánk
- Dátum: 2018.12.14., 21:24
- hajraegeszseg.hu
- fibrilláció, pulzus, ritmus, szív, zavar
A Biosense Webster (Johnson & Johnson Medical) legfrissebb jelentése szerint a leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció (PF) több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma eléri a 200 ezret, de ebből mintegy 40-60 ezren nem is tudják, hogy érintettek. A betegség kezelése 600-3286 millió eurós terhet ró az európai egészségügyi rendszerekre, és az előrejelzések szerint a betegszám 2030-ra akár 70 százalékkal növekedhet. A Magyar Kardiológusok Társaságának Aritmia és Pacemaker Munkacsoportja szerint a pitvarfibrilláció okozta problémák kezelésében EU szinten jól állunk.
A betegszám 70%-kal növekedhet 2030-ra
A pitvarfibrilláció szabálytalan, gyakran szapora pulzusszámmal járó szívritmuszavar, melynek hátterében a két felső szívüreg (pitvarok) rendezetlen elektromos működése áll. A jelentés rámutat, hogy a PF az egyik legsúlyosabb egészségügyi problémává növi ki magát világszerte. A pitvarfibrillációban szenvedő betegek száma 2030-ra akár 70 százalékkal is megnövekedhet, ráadásul a 2050-ig előrejelzett betegszámnövekedés Európában lehet a legjelentősebb. A betegség gazdasági hatását sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A számítások szerint a jelenlegi 11 milliós betegszám 600-3286 millió eurós terhet ró az európai egészségügyi rendszerekre, és a jósolt növekvő tendenciát figyelembe véve, ez az összeg akár meg is duplázódhat.
A magyar betegek több, mint negyede nem tudja, hogy érintett

A szabálytalan szívritmus legnagyobb rizikója a vérrög képződés, ami pitvarfibrilláció-okozta szélütéshez vezethet. Ez a stroke egyik különösen súlyos formája. További kockázat, hogy a PF az érintettek ötödénél progresszív betegséggé fejlődhet, vagyis az alkalmanként előforduló probléma egy év leforgása alatt állandósul. Ez a felfedezetlen PF esetén nagyobb eséllyel történik meg, éppen ezért az egyik legfontosabb cél a korai diagnózis. A betegség másik veszélye éppen a rejtőzködő jellegéből adódik; az érintettek 15-30 százaléka nem is tudja, hogy beteg, egészen addig, amíg komoly egészségügyi problémát nem okoz. Hazánkban nagyságrendileg 200 ezer embert érint a pitvarfibrilláció, de ebből 40-60 ezren nem is tudják, hogy betegek.
Az abláció a leghatékonyabb terápia
Az eredmények azt mutatják, hogy a leghatékonyabb terápia a pitvarfibrilláció esetén az ún. abláció, ennek ellenére jelenleg a sok kellemetlen mellékhatással járó gyógyszeres kezelés még sokkal elterjedtebb Európában és hazánkban is. Az abláció során hővel vagy fagyasztással iktatják ki a kóros szöveteket. A szakemberek egybehangzó véleménye alapján ez a kezelés jelentősen javíthatja a betegek életminőségét. Magyarországon éves szinten 1600 ablációt hajtanak végre, ami EU viszonylatban jó aránynak számít.

„A pitvarfibrilláció a leggyakoribb szívritmuszavar, amely súlyos egészségügyi következményekkel járhat és akár életveszélyes szövődményekhez, többek között stroke-hoz is vezethet. Örvendetes, hogy a korai diagnózist elősegítő eszközök egyre több beteg számára elérhetőek, ugyanakkor az előrejelzések szerint a PF előfordulása rohamosan növekszik Európában és hazánkban is. Éppen ezért lenne fontos, hogy a leghatékonyabbnak számító ablációs eljáráshoz minél többen férjenek hozzá. Az sem elhanyagolható, hogy a korai diagnózis és az ahhoz társuló hatékony terápia sokkal olcsóbb, mint a betegek rehabilitációja” - mondta prof. dr. Gellér László, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika osztályvezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnökségi tagja.
„A betegség előfordulására vonatkozó adatok valószínűleg nem tükrözik a probléma valódi méreteit. A jelentésből az is kiderült, hogy világszinten mintegy 4 millióan élnek együtt a betegséggel úgy, hogy nem tudnak arról, hogy érintettek. A korai diagnózist elősegítő eljárások pozitív hatással vannak a betegek kilátásaira, ezért azon dolgozunk, hogy a hatékony terápiák minél több érintetthez eljussanak, ami költséghatékonysági szempontból is nagyon előnyös” – tette hozzá dr. Sághy László, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Elektrofiziológiai Munkacsoportjának és a Magyar Kardiológusok Társaságának Aritmia és Pacemaker Munkacsoportjának vezetője.
A Biosense Webster egyébként több, mint 20 éve fejleszt az egészségügyi szakemberekkel szorosan együttműködve olyan korszerű eljárásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a betegek életminősége javuljon. Mivel a pitvarfibrilláció prevalenciája növekszik, a lakossági, döntéshozói és szakmai edukáció egyre fontosabb. Éppen ezért rendezik meg minden évben a globális Pitvarfibrillációs Hetet, ezzel is a felhívva a lakosság és a szakma figyelmét erre a súlyos problémára.
Szemünk színe: mit árul el a jellemünkről?
A szemeket gyakran a lélek tükrének nevezik. Nem véletlenül: amikor valakivel beszélgetünk, ösztönösen a tekintetére figyelünk, és sokszor már az első pillanatokban kialakul bennünk egy benyomás a személyiségéről. De vajon a szem színe valóban árulkodhat a jellemünkről?
Befőzésből magok – ki ne dobd
Aki szeret befőzni, az tudja, hogy némi hulladék keletkezik menet közben, többek között a magok, amiket érdemes megtartani.
Nyári kellemetlenségek nyomában – mit tehetünk a lábszag ellen?
A kánikulában sokan tapasztalják, hogy a lábuk fokozottan izzad, ami zavaró szagok kialakulásához vezethet. A tünetek gyakran kényelmetlen helyzeteket teremtenek, ugyanakkor tudatos odafigyeléssel és néhány egyszerű napi szokással teljesen kézben tarthatjuk a problémát.
Gombelem a gyermek kezében: néhány perc alatt életveszélyessé válhat
A kisgyermekes családok mindennapjaiban számtalan veszélyforrás rejtőzik, amelyek közül sok első pillantásra ártalmatlannak tűnik. Ilyen a gombelem is, amely számos háztartási eszközben megtalálható: távirányítókban, mérlegekben, játékokban, hallókészülékekben, órákban vagy éppen elektronikus kulcsokban. Mérete miatt könnyen felkelti a kisgyermekek érdeklődését, lenyelése azonban súlyos, akár életveszélyes következményekkel járhat.
Rosacea és UV sugárzás: hogyan védjük a bőrünket?
A rosacea egy gyakori, krónikus bőrbetegség, amely elsősorban az arc középső részét érinti. Jellegzetes tünetei közé tartozik az arcpír, az értágulatok megjelenése, valamint egyes esetekben gyulladt csomók és pattanásszerű elváltozások kialakulása.