Menü

A depressziót (f)okozó külső tényezők

A 21. században egyre több embert érint a depresszió. Sokan a munkájuk, anyagi helyzetük miatt sodródnak bele, de számos egyéb oka is lehet.

Az állapotot kialakító külső tényezők közül a legelső a társas kapcsolatok, vagy azok hiánya. Az emberei kapcsolatok külső és belső szempontból is rendkívül fontosak. Egyrészt a körülöttünk lévő emberek személyisége, hangulata is hatással van ránk, másrészt a tudat, hogy ők vannak, megnyugtató lehet a számunkra. Ezért nem lehet ezt egyedül külső hatásnak tekinteni, minden esetre elég erős alakító tényező. Azok az emberek, akik kevesebb időt töltenek társaságban, könnyebben magukba fordulnak, ami eredményezheti a baráti társaságuk még intenzívebb leépülését. Ezzel tehát egy kapcsolatromboló hullámot is elindíthatunk. Ezért fontos, hogy ha azt érezzük, híján vagyunk a stabil kapcsolatoknak, el kell kezdenünk tenni ez ellen, mert ha nem, magunkat sodorjuk a depresszió küszöbére.

Érdekes, hogy a rossz időjárás is egy olyan tényező, ami hozzájárulhat a depresszió kialakulásához , vagy fokozódásához. Rossz időjárás alatt nem a borult, esős időt értjük, hanem az adott személy által nem kifejezetten kedvelt időjárási jelenségeket. Vannak olyanok, akiknek a fojtó, fülledt meleg és a párás idő a legrosszabb, ők száraz nyarakon gyakorta küzdenek kedélyzavarokkal. De azok, akik a hideggel állnak hadi lábon, szintén gyakran kerülhetnek hullámvölgybe télen, kora tavasszal. Ha pedig, valaki egyébként is depresszióra hajlamos, különösen rosszat tehet neki a kedvezőtlen időjárás.

A munkahelyi stressz egyre több embert érint. A legjobban érintett korosztály a 25-45 év közöttiek. Nemcsak a munkahely biztonsága és a megkeresett jövedelem okoz feszültséget, hanem a dolgozó státusza is. A legtöbben az anyagi jólét és a saját büszkeségük miatt is szeretik, ha minél magasabb beosztásban dolgozhatnak, ezért folyamatosan az előléptetésre hajtanak. A feszültséget az állandó elégedetlenség és többre vágyás is okozhatja, de az is, ha az emberre egyre több munkát és megoldandó feladatot bíznak. A stressz pedig olykor összeroppantja az embert, ami kiégéshez, letargiához, előbb-utóbb depresszióhoz is vezethet.

A túl sok vagy túl kevés pénz szorosan együtt jár az előző bekezdésben leírtakkal. Meglepő, de minél több pénze van az embernek, annál nagyobb lelki terhet okoz neki. Egyrészt azért is, mert ki kell találnia, mire költse, másrészt elkezd ragaszkodni a már meglévő tulajdonához, ami egyben arra is készteti, hogy még többet szerezzen. A túl kevés pénz is magában hordozza ugyanezt a fejtörést. A mindennapos gondok mellett, a megélhetés gondja is az ember nyakába szakad, de szerencsére a pénz által okozott depresszió könnyebben kezelhető és megszüntethető, amint az embernek sikerül tudatosítania magában, hogy mindezek forrása olyan tárgyias dolog, amiből sem a kevés, sem a sok nem jó a pszichének.

A depressziót tehát nemcsak a testünkben és az elménkben végbemenő folyamatok okozhatják, hanem a ránk ható külső tényezők, mint a munka, időjárás, baráti kapcsolatok és a pénz. A hatékony kezelés egyik feltétele pedig a kiváltó okok megtalálása.

Komfortzónák és tudattalan gátak

Az ember énvédő mechanizmusai révén rengeteg tudattalan határvonalat állít fel magában, és ezeken csak a legritkább esetekben lép át akarattal. Ám nagyon könnyen kimozdul, más emberek hatására. Vajon ez hogyan működik?

Tanulásfüggőség

Az emberi elme annyira összetett, hogy egyes jelenségei szinte megmagyarázhatatlanok, mások viszont egészen egyszerű elemi okokra is visszavezethetőek. A függőség kérdése mind fiziológiai szempontból, mind lélektani szempontból igen érdekes. De rajongunk-e függőségig olyan dolgokért, amelyek elől mások menekülnek? A tanulásfüggőség példája ezt remekül szemlélteti.

Nemcsak támogató szülők léteznek

A szülők szeretete, nevelése és támogatása nélkül nem lennénk ott, ahol vagyunk – mondják sokan. A pszichológia jeles képviselői valamennyien egyetértenek abban, hogy a szülőkkel való kapcsolat és a szülők hatása meghatározza a személyiségünket. De ez nem mindig pozitív hatás.

A megalkuvás lélektana

Bonyolult rendszerünk számtalan önvédelmi mechanizmust alkot magának, s ezek a mechanizmusok könnyen alakulnak át szokássá. A megalkuvás is egy olyan cselekedet, amelyet annál könnyebben teszünk meg, minél többször van rá szükség.

Az érzelmi megcsalásról

Hol a határ a férfi és nő közötti szoros barátság és az érzelmi megcsalás között? Nehéz megmondani, éppen ezért gyakran maga a megcsaló fél sincs tisztában vele, hogy viselkedésével a párkapcsolatát veszélyezteti.