A depressziót (f)okozó külső tényezők
- Dátum: 2018.07.11., 21:38
- Varga Ágnes Kata
- borult, cég, depresszió, előléptetés, emberi kapcsolatok, eső, fizetés, hideg, időjárás, jövedelem, külső hatás, meleg, munkahely, nyár, nyugalom, státusz, stressz, tél, tényező
A 21. században egyre több embert érint a depresszió. Sokan a munkájuk, anyagi helyzetük miatt sodródnak bele, de számos egyéb oka is lehet.
Az állapotot kialakító külső tényezők közül a legelső a társas kapcsolatok, vagy azok hiánya. Az emberei kapcsolatok külső és belső szempontból is rendkívül fontosak. Egyrészt a körülöttünk lévő emberek személyisége, hangulata is hatással van ránk, másrészt a tudat, hogy ők vannak, megnyugtató lehet a számunkra. Ezért nem lehet ezt egyedül külső hatásnak tekinteni, minden esetre elég erős alakító tényező. Azok az emberek, akik kevesebb időt töltenek társaságban, könnyebben magukba fordulnak, ami eredményezheti a baráti társaságuk még intenzívebb leépülését. Ezzel tehát egy kapcsolatromboló hullámot is elindíthatunk. Ezért fontos, hogy ha azt érezzük, híján vagyunk a stabil kapcsolatoknak, el kell kezdenünk tenni ez ellen, mert ha nem, magunkat sodorjuk a depresszió küszöbére.
Érdekes, hogy a rossz időjárás is egy olyan tényező, ami hozzájárulhat a depresszió kialakulásához , vagy fokozódásához. Rossz időjárás alatt nem a borult, esős időt értjük, hanem az adott személy által nem kifejezetten kedvelt időjárási jelenségeket. Vannak olyanok, akiknek a fojtó, fülledt meleg és a párás idő a legrosszabb, ők száraz nyarakon gyakorta küzdenek kedélyzavarokkal. De azok, akik a hideggel állnak hadi lábon, szintén gyakran kerülhetnek hullámvölgybe télen, kora tavasszal. Ha pedig, valaki egyébként is depresszióra hajlamos, különösen rosszat tehet neki a kedvezőtlen időjárás.
A munkahelyi stressz egyre több embert érint. A legjobban érintett korosztály a 25-45 év közöttiek. Nemcsak a munkahely biztonsága és a megkeresett jövedelem okoz feszültséget, hanem a dolgozó státusza is. A legtöbben az anyagi jólét és a saját büszkeségük miatt is szeretik, ha minél magasabb beosztásban dolgozhatnak, ezért folyamatosan az előléptetésre hajtanak. A feszültséget az állandó elégedetlenség és többre vágyás is okozhatja, de az is, ha az emberre egyre több munkát és megoldandó feladatot bíznak. A stressz pedig olykor összeroppantja az embert, ami kiégéshez, letargiához, előbb-utóbb depresszióhoz is vezethet.
A túl sok vagy túl kevés pénz szorosan együtt jár az előző bekezdésben leírtakkal. Meglepő, de minél több pénze van az embernek, annál nagyobb lelki terhet okoz neki. Egyrészt azért is, mert ki kell találnia, mire költse, másrészt elkezd ragaszkodni a már meglévő tulajdonához, ami egyben arra is készteti, hogy még többet szerezzen. A túl kevés pénz is magában hordozza ugyanezt a fejtörést. A mindennapos gondok mellett, a megélhetés gondja is az ember nyakába szakad, de szerencsére a pénz által okozott depresszió könnyebben kezelhető és megszüntethető, amint az embernek sikerül tudatosítania magában, hogy mindezek forrása olyan tárgyias dolog, amiből sem a kevés, sem a sok nem jó a pszichének.
A depressziót tehát nemcsak a testünkben és az elménkben végbemenő folyamatok okozhatják, hanem a ránk ható külső tényezők, mint a munka, időjárás, baráti kapcsolatok és a pénz. A hatékony kezelés egyik feltétele pedig a kiváltó okok megtalálása.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?