Menü

Babonák az életünkben

A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a babona szó jelentése: „Bizonyos eszközöknek, cselekményeknek és körülményeknek titokzatos (természetfölötti) hatást tulajdonító és bizonyos jelenségeket természetfölötti erők megnyilvánulásával magyarázható tévhit. Hiedelem.”

Wikipédia szerint: „A babona vagy hiedelem szűkebb értelemben olyan, a világ mágikus szemléletéből fakadó hitet, vagy erre épülő tevékenységet jelent, ami (tévesen) közvetlen (ok-okozati vagy jel -jelöleti) összefüggést tulajdonít ilyen viszonyban valójában nem álló dolgoknak, az események mozgatóiként sokszor természetfölötti erőket elképzelve. Tudományos vizsgálata többek között a néprajz és a szociálpszichológia feladata.”

A dédszüleink, nagymamáink, nagypapáink a számukra megmagyarázhatatlan történéseket próbálták ily módon megmagyarázni és feldolgozhatóvá tenni. A mai világban, van, aki nagyon figyeli az apróbb jeleket, valaki pedig csak érdekességként fogja fel az egykor igen szigorúan vett babonákat.

Ismert babonák

Én úgy gondolom, a legismertebb a fekete macska esete. Ha az úton előttünk átballagó macska jobbról balra megy, akkor szerencse ér, ha viszont balról jobbra, akkor pedig szerencsétlenség ér minket.

Biztos vagyok benne, hogy mindenki legalább egyszer az életében a fűben térdepelve, kezével fésülve a lóheréket, négy levelet keresett. Hiszen úgy tartják, hogy aki négylevelű lóherét talál, annak szerencséje lesz.

Ha pedig a reggeli nagy sietségben a zokninkat kifordítva vesszük fel, eszünk ágába se legyen levetni és visszafordítani, hiszen az szerencsétlenséget hoz. Viszont ha öltözködéskor a gombot, rossz helyre gomboljuk, akkor balszerencse vár ránk.

De ne siránkozzunk akkor sem, ha kiömlik a bor, hiszen az csak jót hozhat, illetve ne legyünk mérgesek, ha leesik egy pohár bor és összetörik, hiszen akkor boldog házasság vár ránk. Ha a dolgunkra indulva meglátunk egy kéményseprőt, akkor a gombunkat megfogva kívánjunk valamit, hátha valóra válik.

Személyes kedvencem pedig a szerencsét hozó csirkecsont esete. Összeszámolni sem tudom, hogy kicsi koromban, milyen sokszor próbálkoztunk ezzel, a mamámmal. Ha éppen szünet volt az iskolában és anyáék dolgoztak, akkor én mamáéknál voltam elszállásolva. Ez volt az az idő, amikor kiélhettem kreativitásomat és olyan dolgokat tanultam meg, amire egyébként soha nem tettem volna szert. Így volt ez a csirkecsonttal is. Na már most, a szárnyasok nyaka és szegye között helyezkedik el, egy kétágú csont, ezt ki kell szárítani, majd két ember kétfelé húzza a száránál fogva. Akinél a talpas része marad, annak teljesül majd a kívánsága. Mondanom se kell, hogy a legtöbb meccset én nyertem.

Még millió hiedelemről ejthetnénk még szót, ami mindenki számára ismerős lehet. Ilyen például, hogy ne ajándékozzunk kést, vagy szúrós tárgyat, ne üljünk az asztal sarkára, illetve a só kiborulása se jelent jót.

Még több babona

Ha egy kép leesik a falról, akkor a családból valaki, megbetegszik vagy elhalálozik. Ha pedig az üveg is összetörik, akkor, nagyon nagy balszerencse éri a családot. De az ajtóval is vigyázni kell, hiszen ha az utcára nyílik, akkor az balszerencsét hoz a házra. Ha valaki visszafordul az elindulás után, akkor a házba visszaérve üljön le pár másodpercig, vagy nem fog szerencsével járni.

Az ajtó fölé helyezett lópatkó, vagy gyíkot formázó alkotás szerencsét hoz a házra. De a kaktuszokkal vigyázzunk, hiszen ha belemerülünk a gyűjtésükbe, akkor egyedül maradunk. Illetve ha elszakad a ruhánk, akkor ne úgy próbáljuk megvarrni, hogy rajtunk van, mert akkor magunkra varrjuk a szegénységet.

A babonák, a születésünktől kezdve a halálunkig, sőt még a halálunk utánra is útmutatásokat adnak, amiket vagy betartunk, vagy nem. Az ünnepeink is számos hiedelmet rejtenek. Számtalan formában léteznek. Valaki így, valaki úgy meséli őket, de a lényegük egy; megmagyarázzanak olyan dolgokat, amikre mi nem találunk kézzel fogható magyarázatot.

/Szerző:Kohajda Wentholin Loretta/

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle

A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.

Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában

Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?