Menü

Elhízásban Európa-bajnok: Magyarország!

Erre az aranyéremre nem lehetünk büszkék, sőt aggodalomra ad okot az elhízás-dobogón kibérelt első helyezésünk, hiszen nemcsak egyéni esztétikai és egészségi problémáról, hanem az egész társadalmat hátrányosan érintő eredményről van szó.

Az elhízás-járvány Európában is megállíthatatlanul terjed, ezét hívta életre az Európai Elhízástudományi Társaság (EASO, European Association for the Study of Obesity) 2010-ben az Európai Elhízás Elleni Napot, amely idén 2017. május 20-án került megrendezésre, és egész évben az elhízás elleni összefogás fontosságára figyelmeztet minket – hívja fel a figyelmet Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász, a MediFat igazgatója. Az Európai Elhízás Elleni Napon az EASO drámai üzenetekkel szeretné felhívni az érintett személyek és döntéshozók figyelmét az azonnali cselekvésre.

- „Az Európai Unióban 2030-ra a lakosság fele elhízottá válhat az előrejelzések szerint, és ez az arány egyes országokban akár a 90%-ot is megközelítheti.”
- „Az Európai Unióban az emberek napi 500 kcal-al többet visznek be a szervezetükbe, mint 40 évvel ezelőtt.”
- „Az Európai Unióban az emberek 42%-a fizikailag inaktív életmódot folytat!”
- „Az átlag európai több, mint 5 órát ül naponta!”
- „Manapság az emberek a munkavégzés során sem használnak fel annyi energiát, mint 40 évvel ezelőtt!”
- „A 2. típusú cukorbetegség esetek 80%-áért a súlyfelesleg felelős!”
- „Az elhízottaknak egyre több negatív megítélésben, hátrányos megkülönböztetésbenvan részük!”

A kérdés azonban az, hogy mi, magyarok meghalljuk ezt az üzenetet, vagy úgy gondoljuk, hogy minket nem érint ez a probléma?

„A WHO szerint az elhízás a 20.-21. század legnagyobb népegészségügyi kihívása. Előfordulása 1980 óta a háromszorosára nőtt Európában, a növekedés üteme pedig aggasztó. Az OECD Obesity Update 2017. jelentés szerint az EU-ban a 15 év feletti lakosság 19,5%-a elhízott. Ha csak a környező ország adatait vizsgáljuk meg: Ausztriában 14,7%, Szlovákiában 16,3 %, Lengyelországban 16,7%, Szlovéniában 19,2%, Csehországban 21% az elhízottak aránya.

Magyarországon ennél sokkal rosszabb a helyzet, a súlytöbblettel rendelkezők arányát és a változását is figyelembe véve 1988-ban a lakosság 55%-a, 2014-ben pedig a nők 62%-a, a férfiak 67%-a rendelkezett súlyfelesleggel, ezen belül az elhízás gyakorisága drámaian nőtt, 2014-ben már 33% ez az arány. Ha az életkort is figyelembe vesszük, a 18-34 év közötti nők 37%-a, a férfiak 41%-a rendelkezik súlytöbblettel. A 35-64 év közötti nők 66%-ának, a férfiak 75%-ának van súlyfeleslege, 65 év felett a nők 79%-a, a férfiak 83%-a túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás-járvány a gyerekeket sem kíméli: az 5. osztályos fiúk 28%-a, a lányok 25%-a, illetve a 12.-es fiúk 25%-a, a lányok 17%-a rendelkezik súlytöbblettel (túlsúlyos vagy elhízott). Egyes vizsgálatok szerint a magyar felnőtt lakosságnak akár 70%-a is fizikailag inaktívnak tekinthető.

A WHO már néhány éve feltette a kérdést: „A túlsúly lesz az új norma?”, ami arra utal, hogy minél nagyobb a súlytöbblettel élők aránya a környezetünkben, annál jobban hozzászokik a szemünk a látványhoz. Ezt alátámasztja az EASO egyik idei üzenete:
„ Az Európai Unióban az elhízottak 75%-a nincs tudatában annak, hogy ő elhízott!”

Magyarországon a felnőtt lakosság 2/3-a cipel zsírfelesleget a testén, de nem feltétlenül van tisztában azzal, hogy az elhízás betegség, és kb. 50 betegség önálló kockázati tényezője. De hogyan oldjuk meg azt a problémát, amiről nem is tudunk?

Ráadásul a környezetünk is hatással van ránk, hiszen ún. obezogén (hízást elősegítő) környezetben élünk. A motorizációnak, vagy a képernyő előtt töltött sok időnek hála egyre csökken a napi mozgásmennyiség, az élelmiszerek hihetetlen változatossága, és adagok növekedése túlfogyasztásra csábít. A mindennapos stressz, illetve a nem megfelelő gondolkodásmód szintén kedvezőtlen hatással van a testre és lélekre egyaránt, márpedig felmérések szerint a magyarok a világ boldogság-listáján nem dicsekedhetnek előkelő helyezéssel.

A magyar elhízás-járvány lassítása érdekében:
* Tudatosítani kell a súlytöbblettel rendelkező emberekben a személyes érintettségüket
* Minél szélesebb körben megismertetni a lakosságot az egészséges testsúly, testtömeg index, testösszetétel fogalmával és jelentőségével
* Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az elhízás betegség, melynek leküzdésére érdemes egészségügyi, szakorvosi segítséget is igénybe venni.
* Elengedhetetlen az elhízáshoz társuló betegségek és kezelési lehetőségek, szűrővizsgálatokon való részvétel előnyeinek megismertetése a lakossággal
* Az egészséges táplálkozás alapelveinek és egészségre gyakorolt hatásainak minél szélesebb körű megismertetése a lakossággal, az ehhez szükséges élelmiszerek elérésének biztosítása
* A rendszeres testmozgás kedvező egészségügyi hatásainak, a "Mozgásgyógyszer" életmóddá válásának támogatása
* A gyermekvállalás előtt legalább 3 hónappal a leendő szülők egészséges életmódjával megalapozni a születendő gyermek egészségi kilátásait
* Anyatejjel táplálás legalább a gyermek 6 hónapos koráig, és utána az életkornak megfelelő mennyiségű, és minőségű táplálék biztosítása
* Megfelelő alvásmennyiség, alvási ritmus kialakítása
* A megfelelő stresszkezelés, stressztűrés elsajátítása, hétköznapokban megvalósítása
* Pozitív emberi kapcsolatok kialakítására való törekvés
* Pozitív irányú, megoldás-, és fejlődésközpontú, saját életért felelősséget vállaló életmódbeli, magatartási, pszichés szemléletváltás.

Az elhízás a gyorsan változó életkörülmények, társadalmi változások egyik tünete, melyekre ésszerű, egészséges alkalmazkodással érdemes reagálni, szem előtt tartva, hogy nemcsak a környezet hat ránk, hanem mi is képesek vagyunk a környezetünkre pozitív hatást gyakorolni, így támogatva szervezetünk egészséges működését.” – javasolja Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos.

Forrás: MediFat, purecom
Fotó: MediFat

Amit a só fogyasztásáról tudni kell

Nagyon felkapott téma az egészséges táplálkozás terén a kevesebb só fogyasztása, de azért nem jó átesni a ló túloldalára. Sóra szüksége van a szervezetnek, de nem mindegy mennyire és milyenre.

Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba?

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba? Plüss nyuszi/csirke/kacsa vagy csoki nyuszi/csirke/kacsa a tökéletes választás! – olvasom az egyik állatvédő egyesület facebook oldalán és megmondom őszintén teljes mértékben egyetértek a felhívásukkal!

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

A szem védelmét szolgáló vitaminok

A mindennapok során számos tényező veszélyeztetheti szemeink egészségét, így a száraz, meleg levegő, a dohányfüst, a huzat és a képernyő előtti munkavégzés, sőt a stressz is. Az ártalmas külső hatásokkal szemben sokat tehetünk, ha odafigyelünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Melyek azok a vitaminok, nyomelemek, amelyek szemünk egészsége szempontjából nélkülözhetetlenek?