Menü

Mikor világosítsuk fel a gyereket?

A szülők körében elgondolkodtató kérdés, hogy mikor és milyen módon érdemes megtenni a szexuális felvilágosítást? Sokan a téma kényes mivolta miatt inkább nem mondanak semmit, vagy ha igen, akkor túl későn. Az iskolára bízzák ezt a feladatot, de hiába - nincs intézményes keret, hogy komolyabban firtassák a testi és szexuális kérdéseket. Talán egyetlen óra áll rendelkezésre a menstruációról külsős tanár, szakember által. Továbbá a nemi szervekről szintén egyetlen biológia óra, az is inkább tudományos, mint gyakorlatias, és ez az az információmennyiség, amiből a gyermekeknek ki kellene okosodniuk.

Pedig fontos lenne, hogy a gyermek biztonságos környezetben, a szüleitől vagy szakemberektől szerezhesse meg a fontos információkat a szexuális témákról, valamint a testi érésről, mindezek lelki vetületével együtt. Ehhez az anyák és apák részéről az kellene, hogy ők maguk is "rendben legyenek" - azaz szégyellősködés helyett tudjanak szabadon beszélgetni a gyermekkel. Amennyiben ez nincs meg, nekik is érdemes elgondolkodniuk azon, hogy felkeressenek egy szakembert - mind a saját gondolataik felszabadítása, mind a gyermek érdekében.

Manapság már kiváló könyvek, előadások érhetőek el a témában, gondoljunk csak Hoppál Bori vagy Kriston Andrea munkásságára, hogy a leghíresebbeket említsük. Ez segíthet a gyermekeknek és a szülőknek egyaránt.

No de akkor íme a legfontosabb kérdés, mikor és hogyan tegyük meg a szexuális felvilágosítást? A legjobb, ha mindig a gyermek életkorához, nyelvezetéhez és érdeklődéséhez mérten, de őszintén beszélgetünk vele, a kérdéseit pedig sosem utasítjuk el olyan ürüggyel, hogy "majd ha nagyobb leszel, megtudod / elmondom". A gyermek nem fog bekopogtatni három év múlva, hogy hahó anyu, apu, akkor most elmondod, amihez pár éve még kicsi voltam? Inkább az jellemző, hogy más információforrás felé fordul, amiben pedig nem biztos, hogy van köszönet...

Kimutatták, hogy Euróában a 7-10 éves gyermekek harmadik leggyakoribb keresőszava a pornó, ezen felül pedig úton-útfélen belebotlanak szexualitást tartalmazó reklámokba, filmekbe. A gyerekek kíváncsiak, és ha tőlünk nem kapnak információt, akkor megszerzik maguknak - igen, például az internetről, vagy társaik körében tárgyalják meg ezeket a kérdéseket, de honnan tudhatjuk, hogy rendelkezik-e bármelyik barát, osztálytárs hiteles és hasznos tájékozottsággal?

Ha viszont úgy nő fel a gyermek a családban, hogy tudja, a szexualitás nem tabu, hanem lehet róla beszélni, kérdezni, érdeklődni, akkor vélhetően élni is fog a lehetőséggel. Ha valamire nem tudjuk a választ, azt se szégyelljük, az őszinteség révén csak hitelesebbek leszünk a számára, és utánajárhatunk együtt, hogy mi a felelet.

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.