A közösségi média és az elszigeteltség érzése
- Dátum: 2017.05.02., 09:57
Az egyik legmélyebb érzés, amelyet magunkénak tudhatunk a közösségi médiával kapcsolatban, hogy az egész egy hazugság. Az a valaki, akinek mutatjuk magunkat az online felületen, nem igazán van kapcsolatban azzal, akik valójában vagyunk. Mások nyüzsgő, serény élete, amelyet minden nap látunk, és végigpörgetünk az internet különböző felületein, igazából nem más, mint maszkolt hibák és közhelyek, amelyek alig különböznek a saját életünktől. (Nem mintha mindenki élete egyforma és unalmas lenne.)
Nem kell tanulmány ahhoz, hogy rájöjjünk erre, de a fiataloknak a közösségi média talán nemcsak a közösséget jelenti. A Pittsburg-i Egyetem kutatói rájöttek, hogy a közösségi felületek kiterjedt használata összefüggésben van a társadalmi izoláció érzésével.
A kutatók több mint 1700, 19 és 32 év közötti fiatalt vontak be a kutatásaikba, amelyek során a közösségi média használati szokásairól kérdezték őket, illetve kíváncsiak voltak arra is, ezek a fiatalok mennyire érzik magukat jó helyen a világban. Olyan megállapításokkal kellett válaszolniuk, mint például „Úgy érzem, az emberek alig ismernek engem” vagy „Úgy érzem az emberek körülöttem vannak, de nincsenek velem”. A vizsgálatoknak természetesen korlátai is voltak, hiszen mivel saját szokásaikról kellett nyilatkozniuk, így a válaszaik szubjektívek lehettek, és a válaszadás során az elfogultságuk is szerepet kaphatott.
Mindenesetre úgy tűnik, a fentebb említett korosztály, akik gyakran használják a Facebookot, a Twittert, az Instagramot vagy a Redditet, sokszor a társadalomtól elszigeteltnek érzik magukat.
Felmerült azonban egy nehéz kérdés: az emberek a közösségi média miatt érzik magukat elszigeteltségben, vagy azok az emberek, akik elszigeteltnek érzik magukat, gyakrabban használják a közösségi médiát, mert egyfajta kapcsolatteremtési eszközként alkalmazzák azt?
A tanulmány szerint ez a kérdés megválaszolható a közösségi média formáinak megvizsgálásával, amit az emberek a leggyakrabban használnak: aktívan posztolnak és chatelnek a barátaikkal, vagy csak passzívan görgetik az online felületet, és megfigyelik mások aktivitásait?
A kutatás továbbá azt is kimutatja, hogy az izoláció érzése gyakran összefüggésbe hozható negatív egészségügyi hatásokkal is, mint például súlygyarapodás, az alvási szokások megváltozása vagy az immunrendszer ellenálló képességének csökkenése. Tehát ha belepillantunk a közösségi média használatába és az általa gyakorolt hatásokba, motivációt kaphatunk, hogy könnyebben megküzdjünk a magányosság érzésével.
Forrás: edition.cnn.com
„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa
Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mentális nagytakarítás
Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.