Menü

Felnőttként is lehet barátokra lelni

Legtöbben ismerjük a gyermekkori barátok értékét, és értékeljük azoknak az embereknek a társaságát, akik már kiskorunktól kezdve ismertek minket. Tudják honnan indultunk, és milyen volt a gyermekkori, fiatalos énünk, valamint hogy miken mentünk keresztül, akár egyénileg, akár a közös élményeket tekintve. Ez nem zárja ki azonban, hogy felnőtt korban is szükség lehet új barátokra lelni.

A költözés, vagy az érdeklődési körünk, szemléletmódunk változása igényt ébreszthet bennünk, hogy új társaságot (is) találjunk. Sokan azonban tartanak tőle, hogy ilyenkor már nehéz barátokat szerezni. Pedig ez szerencsére nem életkorfüggő...

Kifejezetten egészséges frissíteni a baráti társaságunkon, és új baráti kapcsolatokat kialakítani. Hiszen a barátság nem kizárólagos érzés és kapcsolat, mint a szerelem, gyakorlatilag bármennyi barátunk lehetne - már amennyire időnk engedi. Minden ember számára fontos, hogy új embereket megismerve új tükörképet kapjanak önmagukról. Hiszen ezzel a személyiségünk egy új oldalát fedezhetjük fel! Nincs két ember, akivel egyformán viselkedünk, akivel egyformán érezzük magunkat, s aki pontosan ugyanazt gondolja rólunk.

Sokan pontosan azért unnak rá a párkapcsolatukra, mert úgy érzik, a kapcsolat unalmas - ilyenkor elsősorban nem a társunkat unjuk meg, hanem önmagunkat az adott kapcsolaton belül. Úgy véljük, az adott kapcsolódás nem tud már újdonságot mutatni nekünk - magunkból. Ez a folyamat nem tudatos, de gyakran előfordul, hogy a hosszú kapcsolatból kiszállt friss szerelmesek olyasmiket mondanak, hogy "az új párom mellett olyan viccesnek érzem magam!" - vagy éppen szépnek, kedvesnek és még sorolhatnánk... Hiszen mindnyájunk jó és érdekes embernek szeretné érezni magát. Ahhoz, hogy személyiségünk új oldalait fedezhessük fel, az is kiváló módszer lehet, ha új barátokat szerzünk inkább.

Igen, felnőtt korban sincs ennek akadálya, és ilyenkor is bátran ismerkedhetünk barátilag, éppen úgy, mint amikor még fiatalabbak voltunk. Hogy hol? Számtalan lehetőséget lehetne felsorolni: például a munkahelyi kiküldetésen, egy partnercég kollégájával, a telekocsiban, egy rendezvényen, sportolás közben vagy akár az interneten is. Ma már a facebook nem csak a párkeresésre nyújt kiváló felületet, hanem az új potenciális barátok megtalálására is. Létrehozhatunk vagy csatlakozhatunk településünk vagy városrészünk facebook oldalára, vagy érdeklődési körünk szerint keresgélhetünk. Bátran legyünk kezdeményezőek, és írjunk üzenetet annak, aki barátilag szimpatikus a számunkra, s hívjuk el valamilyen közös időtöltésre!

Mit veszíthetünk...? Ez nem a párkeresés felülete, ahol annyira fájdalmas egy visszautasítás, hanem nyugodtan keresgélhetünk tovább, erős kritériumszűrő nélkül, szimpátia alapján.

Imposztor-szindróma, hallottál már róla?

Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Miért hallgatunk az érzelmeinkről?

Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.

Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál

A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.