Hogyan ápoljuk az ajkunkat télen?
- Dátum: 2017.01.24., 17:16
- afta, ajak, ajakápolás, ajakápoló, ajakír, ezüstkolloid, herpesz, higiénia, illóolaj, rúzs, száj, szájfény, szőlőzsír
A hideg, vagy esetleg szeles időben ajkunk ki van téve az időjárás viszontagságainak, ami sok kellemetlenséggel járhat, ha nem vigyázunk. Szánk kiszáradhat, cserepesedhet, vagy égő érzés keletkezhet amiatt, ha nem védjük megfelelően. Hiszen amíg a nyakunkat sál, kezünket kesztyű védi, úgy az ajak szabadon van, ami legfőképp télen okoz nehézségeket. Íme néhány praktika, hogyan kezeljük!
Mindenképpen gondoskodjunk az egészséges ajakpolásról, viszont figyeljünk oda két fontos dologra. Az egyik, hogy mindig a szánk állapotának megfelelő ajakápolóval kezeljük: ha csak megelőzés a cél, akkor használhatunk szimpla ajakápoló készítményt. Klasszikus nevén "szőlőzsírnak" nevezik ezeket a termékeket, de természetesen már nagyon sok minden másból is állhatnak. Ha viszont a szánkat már "kifújta a szél", tehát égő, pirosas érzés jelentkezik, vagy szánk kiszáradt, cserepesedett, akkor zsírosabb, lágyabb, krémesebb állagú ajakápolót alkalmazzunk. A másik, hogy mindig a szükséges gyakorisággal végezzük az ajakápolást - ne is többször, és ne is kevesebbszer. Miért?
Ha túl gyakran kenegetjük a szánkat ajakírrel, akkor úgymond rászokhatunk erre a tevékenységre, aminek következménye, hogy ez az érzékeny bőr elveszíti a saját nedvességtartalmát, hiszen az kívülről folyamatosan pótlásra kerül. Ha pedig elmulasztjuk az ajakkezelést, akkor ki vagyunk téve a kellemetlen érzéseknek.
Tény és való, hogy a jó minőségű ajakápoló termékek nem olcsóak, mégis megéri pénzt szánni rá, hiszen ez az a kozmetikai termék, amit szó szerint megeszünk, tehát mindenképpen természetes összetevőkből álló készítményt válasszunk. A színezett ajakápolók inkább csak megelőzésre ajánlottak, vagy azokra az esetekre, amikor inkább a sminkünk részét képezi a termék. De ezek még mindig jobbak télen, mint a rúzsok, amelyek közül sok eléggé szárítja és cserepessé teszi az ajkakat.
Amennyiben herpeszünk van, akkor ne használjuk a máskor szokásos ajakírünket, vagy csak egyszer használatos ecsettel, fültisztító vattával, esetleg tiszta kézzel vigyük fel a szánkra az ajakápolót, de figyeljünk oda rá, hogy nem nyúlunk többször bele, tehát vigyázzunk a termék higiéniájára. Az pedig alapvető, hogy lehetőség szerint senkivel se használjunk közös ajakápolót.
Ha a szánk belső részén jelentkezik valamilyen probléma, például aftánk van, akkor használjunk ezüstkolloidot. A fogíny problémákra pedig az ezüstkolloidon túl egyes illóolajok, mint például a szegfűszeg is kedvező hatást gyakorolnak.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.