Menü

Mi áll az önbizalomhiány hátterében?

Rengetegen küzdenek ezzel a problémával. Talán Ön is? Kevesen gondolnánk, hogy az önbizalomhiány egészen korai időszakra vezethető vissza, és nem feltétlenül belőlünk ered, hanem valaki úgy kapja, mint egy csomagot.

A kamaszkorban megjelenő önbizalomhiány általában abból adódik, hogy a hormonális változások hatására testünk érése megelőzi lelkünk, pszichénk felnőtté válását. Ezért ellentmondás alakul ki bennünk azzal kapcsolatban, hogy a környezetünktől már „felnőttes” visszajelzéseket kapunk, miközben belül még gyerekek vagyunk. Ezt egyensúlyba hozni nem egyszerű feladat, de valahol ennek az életkornak a természetes kihívása.

Viszont a mai világban egyre inkább tapasztalhatjuk, hogy a nők idősebb korban is jelentős önbizalomhiánnyal küszködnek. A szakemberek szerint ennek csak részben az az oka, hogy manapság túl nagy hangsúly van a nők megjelenésén a média révén is. Valójában ez a probléma egészen korai időszakig nyúlik vissza, hiszen már magzatként is érzékeljük édesanyánk viszonyulását önmagához, tehát akár a várandóság állapotáig kell visszanyúlnunk a kutakodásban. Tudattalan folyamatokban rögzül, és hatással van a későbbi énképünkre, hogy mennyire vártak minket a szüleink. Az anya énképe óhatatlanul is kihat a gyerekre, hiszen a szimbiotikus korai szülő-gyerek kapcsolatban a gyermek ezt érzi önmagára is érvényesnek. Ha az anya bizonytalan, kisebbségi komplexusokkal küzd, bármennyire is szereti gyermekét, önmaga nem elfogadása lefordítódik a gyerek el nem fogadására, így önmagát sem tudja elfogadni olyannak, amilyen.

Aztán persze jönnek a kortársak és a szélesebb környezet visszajelzései is. Egy-egy gúnynév hosszútávon kiható sérülést okozhat bennünk, van akinél egyenesen az identitás részévé válik, folyamatosan gátolva ezzel önmagunk elfogadását és szeretetét.

Szülőként nem a túldicséréssel érhetjük el, hogy gyermekünk magabiztos felnőtté váljon. Hanem azzal, ha egyéni képességeit, egyediségét hangsúlyozzuk, vagyis nem úgy erősítjük önbizalmát, hogy mások felé helyezzük.

Illetve először is magunkat kell ez ügyben „tisztába tennünk”. Bármennyire is szeretnénk, hogy gyermekünk ne szenvedjen önbizalomhiányban, ha mi magunk le vagyunk maradva önismeretben és önelfogadásban, gyermekünkre is negatívan hatunk.

Többet kaptam tőlük, mint tanácsokat – Egy háromgyermekes édesanya gondolatai a védőnőkről

Három gyermek édesanyjaként sokszor eszembe jut, hogy mennyi mindenre nem lehet igazán felkészülni. Hiába olvasunk könyveket, böngészünk az interneten vagy hallgatjuk meg mások tapasztalatait, amikor először tartunk a karunkban egy újszülöttet, hirtelen rengeteg kérdés és bizonytalanság jelenik meg bennünk. Azt hiszem, minden édesanya ismeri ezt az érzést. A Magyar Védőnők Napját 2007 óta június 13-án tartják.

Mosolyogj többet! – A mosolygás ereje a mindennapokban

A mosoly az emberiség egyik legegyszerűbb, mégis legerősebb kommunikációs eszköze. Nem kerül semmibe, mégis értéket ad annak, aki kapja, és annak is, aki adja.

Testsúly és ismerkedés – számít-e a mérleg mutatója?

Az ismerkedés világában sokan úgy érzik, hogy a testsúlyuk meghatározza az esélyeiket. A közösségi média, a reklámok és a különböző szépségideálok azt sugallhatják, hogy csak bizonyos testalkattal lehetünk vonzóak. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. Bár a külső megjelenés valóban szerepet játszik az első benyomás kialakulásában, hosszú távon számos más tényező fontosabbá válik egy kapcsolat kialakulásában.

Tudatos gyermektelenség – Amikor egy pár nem vágyik gyermekre

A családalapítás és a gyermekvállalás sokak számára az élet természetes és kívánatos része. A társadalmi elvárások gyakran azt sugallják, hogy a párkapcsolat „következő lépcsőfoka” a gyermek érkezése. Egyre többen vannak azonban olyan párok, akik tudatos döntés alapján nem szeretnének gyermeket vállalni. Ezt a jelenséget nevezzük tudatos gyermektelenségnek.

Szokások, amelyek jelezhetik, ha valaki stresszfüggő

A stresszt általában negatív jelenségként tartjuk számon, amely kimeríti a szervezetet, rontja a koncentrációt és hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet. Mégis léteznek olyan emberek, akik szinte folyamatosan keresik a feszültséget, a sürgető helyzeteket és a kihívásokat. Őket gyakran „stresszfüggőnek” nevezik.