A legjobb okok, hogy többet mosolyogjunk
- Dátum: 2016.08.01., 18:32
- bizalom, egészség, immunrendszer, magabiztosság, mosoly, siker, stressz, szív
Lehet, hogy a mindennapi mosolygás nem óv meg minket az orvosoktól, de mindenképpen jobbá teszi a napjainkat, eléri, hogy mások még inkább bízzanak bennünk, és hosszabb élethez is vezethet.
Ha egy kávézóba belépünk, és egy mosolygós barista udvarias köszönéssel fogad, felveszi a rendelésünket, a mi arcunkon is akaratlanul megjelenik egy mosoly. Akár még az arcunkra is ragadhat, és másokat is mosolygásra késztethetünk. Például egy másik vendéget, aki viszonozza is a gesztusunkat. Szokás mondani, hogy a mosolygás ragadós – az agyunkban lévő tükör neuronok a viselkedés utánzásával válaszolnak a bejutó ingerre. Tudományos oka is van annak, hogy miért szeretünk mosolyogni: ez az apró viselkedésforma olyan ingerületátvivő anyagokat szabadít fel, mint például az endorfin, a dopamin és a szerotonin. Ezek mind jótékony hatást gyakorolnak a szervezetünkre. Azért csak vegyünk számba néhány okot, hogy miért is érdemes nap nap után mosolyognunk:

- Bizalomépítés: Kutatások is bebizonyították, hogy egy őszinte mosoly fokozza a bizalomérzetet a fogadó félben. Minél erőteljesebb a mosolyunk – természetesen egészséges körülmények között -, annál többen fognak bízni bennünk. Ez a technika elengedhetetlenül szükséges az üzleti és egyéni sikerhez.
- Segítség a szívnek: A mosoly nemcsak a testnek ad nyugalmat, de segít a pulzus, a vérnyomás és a szívinfarktus kialakulási kockázatának csökkentésében is.
- Váljunk népszerűvé! A legtöbb ember nehezen közeledik egy olyan személy felé, aki folyamatosan a szemöldökét ráncolja, de természetesen vonzódik azokhoz, akiknek a mosoly az életük része. Mind meg akarjuk őket ismerni, megtudni az okát, hogy miért sugároznak boldogságot.
- Az optimizmus növelése: Akik gyakran mosolyognak, sokkal többször viselkednek pozitívan, és sokkal elégedettebbek az életükkel.
- A produktivitás növelése: A mosolygás segít a negatív gondolatok számának csökkentésében, ezzel növelve a termelőképességet. Kutatások során azt is igazolták, hogy néhány percnyi mosolygás és nevetés az embereket arra motiválja, hogy keményebben dolgozzanak, és a kreativitásukat is növeli.
- Legyünk fiatalabbak! A mosolygós emberek sokkal fiatalabbnak tűnnek. Ilyenkor sokkal vonzóbbak vagyunk mások szemében.
- Legyünk sikeresebbek! Mosolygás közben magabiztosságot sugárzunk. Az ilyen irányban végzett kutatások eredményei kimutatták, hogy azok, akik gyakran mosolyognak, több borravalót kapnak, többször kapnak fizetésemelést, hamarabb jutnak fel a ranglétrán összehasonlítva őket szemöldökráncoló, mogorva társaikkal.
- Legyünk a legjobb vezetők! A mosoly az egyik leghatékonyabb vezetői eszköz. Az alkalmazottak sokkal befogadóbbak azokkal a vezetőkkel szemben, akik mosolyognak – egy kérést mindig egy mosollyal kezdjünk és fejezzünk be!
- Stresszcsökkentés és hangulatjavítás: Az életben felhalmozódott túl sok stressz számtalan problémát okozhat – elhízást, asztmát, fejfájást, még korai halált is. A mosolygás csökkenti a stresszt, és minden betegség kialakulási kockázatát is, mely a stresszel összefüggésbe hozható. A mosoly javítja a hangulatunkat, így egyben a környezetünkét is, akik tanúi a mosolyáradatunknak.
- Immunrendszer-erősítő: Mosolyogjunk többet, hogy elriasszuk a megfázást, és egészségesek maradjunk!
- Fájdalomcsökkentő: A mosolyon keresztül felszabaduló ingerületátvivő anyagok felszabadítása egyfajta természetes fájdalomcsillapítóként működik.
- Éljünk hosszú életet! Vizsgálatokkal bebizonyított tény, hogy a gyakran mosolygó emberek 7 évvel tudják meghosszabbítani az életüket.
- Legyünk a boldogság aktivistái! Bármilyen helyzetben is találjuk magunkat, a mosolyunk javítja a hangulatunkat, és mindenki másét is, aki nyugtázza ezt a baráti gesztust. Hozzunk több örömet a világba, és köszöntsünk mindenkit egy mosollyal!
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.