A frontok az étvágyunkra is hatással vannak
- Dátum: 2016.07.06., 12:18
- étvágy, evés, front, fronthatás, gyomor, hideg, időjárás, lélek, lelkiállapot, rost, stressz
Mindannyian megtapasztaltuk már, hogy az étvágy általában nem egy azonosan stagnáló dolog, hanem időszakosan, vagy akár napról napra is változhat. Sokan szeretnék, ha étvágyuk alacsonyabb lenne, hiszen ebben látják a diéta, vagy az egészségesebb életmód kulcsát: a legegyszerűbb, ha nem is kívánunk többet enni, nem pedig az, ha erőltetnünk kell magunkra, hogy kisebb adagokat fogyasszunk. Emiatt érdekes dolog fejtegetni, hogy mitől kisebb és mitől nagyobb az étvágyunk.
Frontok és evés
Döbbenetes, de még a fronthatásoknak is komoly köze van ahhoz, hogy milyen az étvágyunk! "Ha jön a hűvösebb idő, az emberek éhesebbek, és többet vásárolnak. "Már megfigyeltük ezt az érdekességet, hogy hidegebb idő esetén nagyobb mennyiségű péksüteménnyel érdemes készülnünk, mert minden jóval hamarabb elfogy" - nyilatkozta egy pékárulánc vezetője. Bizony, nem csak télen igyekszik a szervezetünk "raktározni", és óvni a testünket a hideg ellen, hanem akár egy nyári hidegfrontra is magasabb étvággyal reagálhat a szervezetünk.
Minél többet eszel, annál éhesebb vagy
Van, aki számára logikus, a mások számára viszont fordítottan arányosnak tűnik az a felvetés, hogy annál éhesebbek vagyunk, minél többet eszünk, persze hosszú távon. Sajnos ez a tényező igaz, tekintve, hogy ilyenkor a gyomrunk kitágul, és egyre több és több ételre lesz szükség ahhoz, hogy elérkezzünk a jóllakottság érzéséhez. A jó hír az, hogy a gyomor "rugalmas szerv", és ahogy ki tudott tágulni, úgy össze is tud szűkülni. Emiatt lehet néhány nap nehezebb átmenet, de megéri kitartani! Utána már könnyebb lesz kevesebbet enni.
Az sem mindegy, hogy mit eszünk
Az étvágy szempontjából fontos tényező, hogy mit eszünk. Minél hízlalóbb dolgokat fogyasztunk, annál erősebb az étvágyunk, tehát már csak ezért sem éri meg egészségtelenül táplálkozni. Ennek oka, hogy a fehérlisztes, cukros ételek gyakorlatilag "üres kalóriák" - esszük, de mégsem lakunk jól vele, csak rövidke időre. Hirtelen azonban erősebb, sőt kínzóbb telítettségérzetet tudnak okozni. Ezzel ellentétben a rostos ételek nem ülik meg úgy a gyomrunkat, az emésztésünk könnyebbé, és gyorsabbá válik általuk, és a jóllakotság érzete hosszabban kitart. A vércukorszint emelkedése a másik magyarázat: az említett egészségtelen ételek hirtelen megemelik a vércukorszintet, majd hatalmas esés következik. Mindezzel ellentétesen a rostos ennivalók esetén ez a hullámzás sokkal kisebb amplitúdót ír le a vércukorszintben.
Elhanyagolhatatlan tényező: a lelkiállapot
Bizony ezt a szempontot nem szabad kifelejtetni a sorból, amikor az étvágy kérdésével foglalkozunk: a lelkiállapotunk jelentősen befolyásolja, hogy mennyire vagyunk éhesek. Típusonként változik, hogy kire milyen hatással van a jó- és rosszkedv. Míg az egyik ember akkor tud enni, ha jó a kedve, ha pedig szomorú, lehangolt, vagy stresszes, addig nincs étvágya, a másik típushoz tartozók ellenkezően reagálnak: nyugodt lelkiállapot esetén tudatosabban képesek szabályozni, hogy mennyit esznek, de a negatívnak ítélt érzelmekkel találkozva sokkal többet esznek. Hallhattuk már a "stresszevők" megfogalmazást, ők az utóbbi csoportba tartoznak. Így rövidebb megfigyelés után az étvágyunk visszajelzést adhat nekünk arról, hogyan is érezzük magunkat valójában.
„A sport öröklődik – De nem a génjeinkben, hanem a példánkban”

Sportos szülők, sportos gyerekek, avagy hogyan adjunk át egészséges szokásokat a következő generációnak?
Nyári táborok: megoldás a szülőknek, élmény a gyerekeknek

A nyári szünet közeledtével sok szülő szembesül az évről évre visszatérő kérdéssel: hogyan oldják meg gyermekeik felügyeletét, miközben ők dolgoznak? A nyári táborok nemcsak praktikus segítséget jelentenek, hanem felejthetetlen élményeket is kínálnak a gyerekeknek.
Cseresznye szezon, használd ki!

Mindenki ismeri a cseresznyét, a gyerekek a fülükre akasztják, a felnőttek befőttet készítenek belőle. Érdemes sokat fogyasztani belőle, mert igencsak egészséges.
Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.
Mit ad a nézőknek a filmzene?

A filmek világa épp annyira szól a hangokról, mint a látványelemekről. A gondosan megkomponált dallamok képesek elmélyíteni a látványt, felerősíteni az érzelmeket, és egyedülálló módon bevonni a nézőt a történetbe. Gondoljunk csak Hans Zimmerre, a Dögkeselyű ikonikus dallamára, vagy éppen a nemrégiben megjelent A brutalista számaira. Vajon hogyan képes a hang és a vizuális tartalom együttese ennyire megragadó élményt nyújtani, és milyen utat járt be a filmzene, mire eljutott a mai státuszáig?