Menü

Szex és más semmi?

Szexuális vágyainkban épp úgy testet öltenek elemi ösztöneink, mint érzelmi szükségleteink. A párkapcsolatban általában a bizalom, az elfogadás és a szeretet ágyaz meg az éjszakai forró öleléseknek, lehetőséget adva annak, hogy a szexben ne csak testi vágyaink találjanak kielégülésre. De mindez terhes is lehet, hiszen egy párkapcsolatban nemcsak az örömökön osztozunk, és mivel a szex egy őszinte övezet, gyakran feszültségeink, negatív energiáink is ott kerülnek felszínre. Azért őszinte, mert hiába színlelünk, testünk nem hazudik. Ha nem vagyunk jelen, ha valami hibádzik, ha másra vágyunk, a szex felszabadító, feszültségoldó, kielégítő életenergiája elmarad.

Ilyen szempontból mindjárt felértékelődik az alkalmi kalandok szerepe, nincs teher, nincsenek elvárások, nincs felelősség, csak élvezet.

De nem is ez a lényeg. Nincs értelme absztrakt módon meghatározni a szex különféle formáinak értékét, vagy minőségét. Hogy melyik jobb: egy izgalmas kaland, vagy egy mély érzelmekre alapozott együttlét. Érdemes inkább saját szexuális működésünket megismerni és megérteni. De ez sem állandó, változik, ahogyan mi magunk is változunk. Nem kifizetődő vágyaink ellenében cselekedni, persze párkapcsolatban az is fontos, hogy mindezt közvetítsük párunk felé.

A szex olyan területe életünknek, ahol nemcsak pozitív energiák kerülnek felszínre, hanem félelmeink és szorongásaink is. De egyúttal lehetőséget ad arra, hogy ezek a sebek gyógyuljanak.

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.