Állami tüdőszűrés, de magán nőgyógyász?
- Dátum: 2015.11.26., 09:17
A FoglaljOrvost.hu 1000 fős online felmérést készített az orvoslátogatási szokásokról, a magán egészségügy és az állami egészségügy megítéléséről, a páciensek preferenciáiról. Megszületett az első hazai „Orvoskeresleti Index” is.
Az 1000 fős online felmérést az egészségügy iránt leginkább fogékony 35 év feletti korosztály körében végezték. Az adatok szerint a megkérdezettek több mint 60%-a csak akkor megy orvoshoz, ha komolyabb betegség dönti le a lábáról, és nem lát más lehetőséget a felgyógyulásra. Kevéssel több mint 28% bármilyen betegség felmerülése esetén elmegy, közel 5% a legkisebb gyanú esetén is orvoshoz fordul. A felmérésben részt vevők kevéssel több mint 5%-a viszont évek óta nem volt már orvosnál. Ellenőrző és megelőző szűrővizsgálatra évente a megkérdezettek mintegy 68%-a jut el, közel 27% 2-4 alkalommal, de mindössze 4% megy évente 5-8, közel 2% pedig évente több mint 9 alkalommal. A szakemberek szerint egy felnőttnek évente legalább 5-6 szűrővizsgálatra kellene eljutnia – ehhez képest az eredmények meglehetősen rosszak.
Magán vs állami egészségügy
Több, mint 12% már inkább a magán egészségügyi intézményeket látogatja, és csak, ha nagyon muszáj megy államiba, közel 3% pedig már csak a magán rendelőintézeteket látogatja. Ez a szám várhatóan a jövőben növekedni fog, hiszen közel 6% tervezi, hogy a jövőben gyakrabban kíván magánrendelésre járni, és ennek fedezetét is előteremti. A megkérdezettek közel 45%-a inkább állami rendelőintézeteket látogat, de néha a magánegészségügyet is igénybe veszi, kb. 40% azonban csak az állami rendelőintézeteket látogatja.

Straub Fanni, a kutatást végző FoglaljOrvost.hu vezetője szerint ugyan egy nagyon kis réteg tudná megfizetni állandó jelleggel a privát orvoslást, azonban olyan rétegek is megjelennek a magánpraxisokban, akik erőn felül, de inkább magánorvost választanak és természetesen a felső középosztály is jelen van, amikor ha teheti, már csak a magánegészségügyet veszi igénybe.
Aki főleg a magánegészségügyet preferálja, az leginkább azért teszi, mert vagy nem elégedett az állami egészségüggyel vagy biztonságosabbnak (körültekintőbbnek, professzionálisabbnak, higénikusabbnak) tartja, de sokan döntésüket kényelmi szemponttal (gyorsabb, tisztább, kiszámíthatóbb) indokolják. Leginkább akkor mennek állami intézménybe, ha egy kívánt szakembert csak az állami egészségügyben tudnak elérni. Aki csak vagy főleg állami orvoshoz jár, az főként anyagi okok miatt teszi, ám fontos szempont az is, hogy akihez jár, abban bízik. Leginkább akkor tervezik, hogy mégis magánrendelésre mennek, ha sürgősen szükség lesz valamilyen segítségre, illetve ha az állami ellátással nem lesz elégedett.
„Kialakítottunk egy Orvoskeresleti Indexet, amellyel évről-évre mérni kívánjuk a magánegészségügy és állami egészségügyi „kereslet” arányát, vagyis, hogy inkább magán vagy állami orvoshoz mennek az emberek” - teszi hozzá Straub Fanni. A „csak vagy inkább magánegészségügyet választók” és a „csak vagy inkább állami egészségügyet választók” hányadosa, ez az érték 2015-ben 0,18, vagyis az emberek egyötöde már inkább a magánegészségügyet választja, mint az állami ellátórendszert, ha erre választása van.
A válaszadók leginkább tüdőszűrésre, vérvételre, fül-orr-gégészetre mennek állami orvoshoz, de belgyógyászat, allergológia, reumatológia, ortopédia kapcsán is nagy arányban veszik őket igénybe. Vannak azonban olyan területek, ahol csak kicsi a különbség az állami egészségügy javára, ilyen például a nőgyógyászat, de a bőrgyógyászat és a kardiológiai szűrés is nagy arányban történik magánegészségügyben. A fogászatnál pedig fordul a mérleg – ebben az esetben inkább magánorvos preferált.
Idő kell és pénz
Arra a kérdésre, hogy a jövőben gyakrabban fog betegség vagy prevenciós céllal orvoshoz menni, a legtöbben (38,77%) azt válaszolták, hogy talán kicsit gyakrabban jutnak majd el, ha lesz rá lehetőség (idő, pénz). Közel 32% tervezi, hogy jóval több energiát fordít az egészségére, de az idő és az anyagiak akadályozhatják, közel 15% szerint felesleges mennie, egészségesnek tartja magát. Aki tervezi, hogy gyakrabban keres fel magánorvost, főként a fogászatot, nőgyógyászatot, kardiológiát és szemészetet említette.
Ár, gyorsaság és ajánlás útján választunk orvost
Az ár, a gyorsaság és a család, barátok, ismerősök ajánlása a legfontosabb. Nagyobb arányban vannak pozitív tapasztalatok magánegészségügyben (25,63%), mint államiban (12,53%), de a legnagyobb arányban (43,35%), úgy tűnik, hogy mindkért szektorban vannak pozitív és negatív tapasztalatok is.
Mások véleményei, értékelései, akár fórumokon, portálokon a megkérdezettek több mint felét érdekli, de csak a kb. 16% választott már orvost ezek alapján. Eddig, ugyanis a jövőben kb. 40% tervezi! A megkérdezettek több mint fele azonban nem ismer ilyen portálokat, kb. 10% tud magától ilyet megnevezni, hallás után a felmérést végző FoglajOrvost.hu a legismertebb két portál közé került.
Forrás:
ArvaliCom
Fotó:
pixabay.com
Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?
A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.
Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják
Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.
A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni
A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?
Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk
A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.