Menü

Döntésképtelenségünk leküzdése

Cikksorozatunk 3. részében további tippeket olvashat arról, hogy milyen praktikákkal segítheti önmagát egy nehéz döntési helyzetben. Hiszen mindannyian kerültünk már olyan élethelyzetbe, amikor válaszút elé állított minket az élet – vagy állítottuk saját magunkat. Legyen szó akár magánéletről, akár munkáról, a kétes helyzet jelentős és hosszantartó stresszt okozhat. Most folytatjuk a listát, hogy milyen praktikákkal segíthet önmagán!

​Az előzményeket itt olvashatja:
1. rész: 
http://hajraegeszseg.hu/cikk/2015-07-12/dontesi-nehezsegek-mit-tegyunk-hogy-megtalaljuk-a-helyes-utat
2. rész: http://hajraegeszseg.hu/cikk/2015-07-25/mit-tegyunk-hogy-donteni-tudjunk

5. Az utazás segíthet – a gyakorlatban, vagy önmagunk felé

Klasszikus módszer: utazzunk el, hogy átgondoljuk az életünket, fordulópont esetén csak jót tehet, ha kiszakadunk a hétköznapi rutinból. Már nagyanyáink is ismerték ezt a technikát, nincs is benne semmi különös. De vajon miért is olyan hatásos? Mert az ember a hétköznapi rutinból kiszakadva teljesen újfajta gondolkodási stratégiát képes felvenni. Megváltozott világa más aspektusba helyezheti a dolgokat, és másfajta gondolkodásra inspirálja, mint korábban. Esetleg, ha rövid időre is, de megszabadul az egyébként őt érő nyomástól. Sajnos nincs mindenkinek lehetősége teljesíteni az El Caminot, vagy elrepülni egy másik földrészre, de erre talán nincs is szükség. Tökéletesen megfelelhet egy csendes, nyugodt, egyszerű helyszín valahol a városon kívül, vagy egy meditáció. Hiszen elsősorban önmagunkhoz kell közelebb kerülnünk ahhoz, hogy valóban úgy érezzük: döntésünkkel azonosulni tudunk.

6. Nyugtassuk meg magunkat: a reális döntés nem létezik

A legnagyobb stresszt döntéshelyzetben az okozza, hogy attól tartunk: rossz döntést hozunk. Amikor képtelenek vagyunk választani két, vagy több lehetőség közül, akkor a félelem uralja az életünket. Félünk attól, hogy nem jól választunk, vagy félünk elengedni a másik lehetőséget. Pedig a spirituális tanítások szerint nincs mitől tartanunk. Hogy miért? A spirituális szemlélet szerint ugyanis a rossz döntés fogalma nem létezik – mint ahogy a jó döntésé sem! Mindegyik minket szolgál, bármelyik úton induljunk is el. Brian Tracy világhírű menedzseroktató pedig azt vallja: a reális döntés egyszerűen nem létezik! Amikor vacillálunk, hogy az eszünkre, vagy a szívünkre hallgassunk-e, és próbálunk okosak lenni, akkor egy kissé tévúton járunk. Ugyanis olyannyira képtelenek vagyunk függetleníteni magunkat az érzéseinktől, hogy minden döntést érzelmi alapon hozunk meg. Ha úgy tűnik, hogy az eszünkre hallgattunk, akkor egyszerűen csak az az érzés vezérel bennünket, hogy most az okos énünket, személyiségjegyeinket vesszük elő a döntés során. Mindezeket tudni máris felszabadító lehet.

7. Rajzoljunk, fessünk – vessük be a jobb agyféltekét

A jobb agyféltekénk beindítása segíthet bennünket abban, hogy kikerüljünk a döntéskényszer és stressz őrjítő körforgásából, és közelebb kerüljünk az önvalónkhoz. Ezt pedig kiválóan serkenthetjük bármilyen kreatív tevékenységgel. Rajzolás, festés, szobrászkodás, vagy bármi, amihez kedvet érzünk magunkban. Ne feledjük: nem kell ügyesnek, vagy tehetségesnek lennünk, nem az a cél, hogy részt vegyünk a művekkel a következő világkiállításon. Ha akarjuk, akkor zárjuk magunkra az ajtót, és ne mutassuk meg senkinek a munkánkat, hiszen nem is az a cél, hogy dicsekedjünk vele. De ha van egy bizalmas barátunk, családtagunk, akkor megkérhetjük, hogy az alkotást nézegetve beszélgessen velünk, mert ez szintén inspiráló és gondolatébresztő lehet. Ha már merünk elmélyülni az alkotó tevékenységben, az olyan lehet számunkra, mint a meditáció: az agyunk kikapcsol, vagy teljesen máshová összpontosít, mint egyébként. Ez pedig felszabadít, és új irányokat mutathat. 

Fotó:
Pixabay.com

Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.

Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.

Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.