Menü

Döntésképtelenségünk leküzdése

Cikksorozatunk 3. részében további tippeket olvashat arról, hogy milyen praktikákkal segítheti önmagát egy nehéz döntési helyzetben. Hiszen mindannyian kerültünk már olyan élethelyzetbe, amikor válaszút elé állított minket az élet – vagy állítottuk saját magunkat. Legyen szó akár magánéletről, akár munkáról, a kétes helyzet jelentős és hosszantartó stresszt okozhat. Most folytatjuk a listát, hogy milyen praktikákkal segíthet önmagán!

​Az előzményeket itt olvashatja:
1. rész: 
http://hajraegeszseg.hu/cikk/2015-07-12/dontesi-nehezsegek-mit-tegyunk-hogy-megtalaljuk-a-helyes-utat
2. rész: http://hajraegeszseg.hu/cikk/2015-07-25/mit-tegyunk-hogy-donteni-tudjunk

5. Az utazás segíthet – a gyakorlatban, vagy önmagunk felé

Klasszikus módszer: utazzunk el, hogy átgondoljuk az életünket, fordulópont esetén csak jót tehet, ha kiszakadunk a hétköznapi rutinból. Már nagyanyáink is ismerték ezt a technikát, nincs is benne semmi különös. De vajon miért is olyan hatásos? Mert az ember a hétköznapi rutinból kiszakadva teljesen újfajta gondolkodási stratégiát képes felvenni. Megváltozott világa más aspektusba helyezheti a dolgokat, és másfajta gondolkodásra inspirálja, mint korábban. Esetleg, ha rövid időre is, de megszabadul az egyébként őt érő nyomástól. Sajnos nincs mindenkinek lehetősége teljesíteni az El Caminot, vagy elrepülni egy másik földrészre, de erre talán nincs is szükség. Tökéletesen megfelelhet egy csendes, nyugodt, egyszerű helyszín valahol a városon kívül, vagy egy meditáció. Hiszen elsősorban önmagunkhoz kell közelebb kerülnünk ahhoz, hogy valóban úgy érezzük: döntésünkkel azonosulni tudunk.

6. Nyugtassuk meg magunkat: a reális döntés nem létezik

A legnagyobb stresszt döntéshelyzetben az okozza, hogy attól tartunk: rossz döntést hozunk. Amikor képtelenek vagyunk választani két, vagy több lehetőség közül, akkor a félelem uralja az életünket. Félünk attól, hogy nem jól választunk, vagy félünk elengedni a másik lehetőséget. Pedig a spirituális tanítások szerint nincs mitől tartanunk. Hogy miért? A spirituális szemlélet szerint ugyanis a rossz döntés fogalma nem létezik – mint ahogy a jó döntésé sem! Mindegyik minket szolgál, bármelyik úton induljunk is el. Brian Tracy világhírű menedzseroktató pedig azt vallja: a reális döntés egyszerűen nem létezik! Amikor vacillálunk, hogy az eszünkre, vagy a szívünkre hallgassunk-e, és próbálunk okosak lenni, akkor egy kissé tévúton járunk. Ugyanis olyannyira képtelenek vagyunk függetleníteni magunkat az érzéseinktől, hogy minden döntést érzelmi alapon hozunk meg. Ha úgy tűnik, hogy az eszünkre hallgattunk, akkor egyszerűen csak az az érzés vezérel bennünket, hogy most az okos énünket, személyiségjegyeinket vesszük elő a döntés során. Mindezeket tudni máris felszabadító lehet.

7. Rajzoljunk, fessünk – vessük be a jobb agyféltekét

A jobb agyféltekénk beindítása segíthet bennünket abban, hogy kikerüljünk a döntéskényszer és stressz őrjítő körforgásából, és közelebb kerüljünk az önvalónkhoz. Ezt pedig kiválóan serkenthetjük bármilyen kreatív tevékenységgel. Rajzolás, festés, szobrászkodás, vagy bármi, amihez kedvet érzünk magunkban. Ne feledjük: nem kell ügyesnek, vagy tehetségesnek lennünk, nem az a cél, hogy részt vegyünk a művekkel a következő világkiállításon. Ha akarjuk, akkor zárjuk magunkra az ajtót, és ne mutassuk meg senkinek a munkánkat, hiszen nem is az a cél, hogy dicsekedjünk vele. De ha van egy bizalmas barátunk, családtagunk, akkor megkérhetjük, hogy az alkotást nézegetve beszélgessen velünk, mert ez szintén inspiráló és gondolatébresztő lehet. Ha már merünk elmélyülni az alkotó tevékenységben, az olyan lehet számunkra, mint a meditáció: az agyunk kikapcsol, vagy teljesen máshová összpontosít, mint egyébként. Ez pedig felszabadít, és új irányokat mutathat. 

Fotó:
Pixabay.com

A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Amikor a munkahely a lustasággal tesz tönkre

Hallottál már a kiégés (burnout) szindróma „kis testvéréről”, a boreout-ról? Mit is jelent ez pontosan? Legtöbbször nevetségesnek tűnhet unatkozni egy munkahelyen, netán lustának titulálhatjuk az egykedvű kollégákat. Sok esetben azonban nem közönyről van szó, csupán nincsenek kihasználva a munkatárs képességei az adott helyen, amitől a krónikus unalom szindróma áldozatává válhat.

A közösségi média és a testképzavar

A közösségi média és a testképzavar közötti kapcsolatot már számos kutatás vizsgálta, és elég erős összefüggések rajzolódnak ki.