Kommunikációs patthelyzetek
- Dátum: 2015.07.05., 17:44
- elvárás, kommunikáció, megfelelés, meglepetés, párkapcsolat, türelem
Ismerős az a helyzet, amikor bármennyire is igyekszünk vágyainkat kifejezni, az valahol félrecsúszik, félreértelmeződik? A szakértők szerint ez nagyon is általános jelenség a kommunikáció világában, vagyis, hogy kifejezéseinket környezetünk másképp értelmezi, mint ahogy mi gondoljuk.
Lépten-nyomon szembesítenek bennünket azzal, hogy a kapcsolatokat a kommunikáció minősége határozza meg leginkább. Ugyanakkor, amikor a fent említett helyzettel állunk szemben nap, mint nap, úgy érezhetjük, parttalanul próbáljuk kifejezésre juttatni vágyainkat, mert azok vagy süket fülekre találnak, vagy félreértelmeződnek.
Sokaknak ismerős lehet az a helyzet is, hogy szeretnénk, ha a párunk meglepne minket, de ha ezt nekünk kell kimondanunk, akkor a várt hatás elmarad, nincs igazi meglepetés. Ha viszont nem fejezzük ki egyértelműen vágyainkat, hanem elvárjuk, hogy a másik kitalálja azokat, akkor megint csak könnyen a csalódás útján találhatjuk magunkat.
Ezek tipikus, és nagyon gyakori kommunikációs csapdák, ilyen esetekben a megfelelés eleve kizárt. De ha felismerjük ezeket a kommunikációs patthelyzeteket, és türelemmel viszonyulunk hozzájuk, kevésbé érezzük majd a tehetetlenségből adódó frusztrációt. Igen, mondani könnyű, hogy a kapcsolat alapja a kommunikáció, és vágyainkat kifejezésre kell juttatni, valamint megfelelően kell dekódolni partnerünk elvárásait, de valójában ez egy nagyon bonyolult feladat.
Fotó:
Pixabay.com
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.