Halasszuk el a halogatást!
- Dátum: 2015.05.19., 14:42
- antihalogató szerda, céltudatosság, félelem, halasztás, halogatás, önfejlesztés, pszichológia, stressz, személyiségformálás, türelem, Urban:Eve blog, változás, várakozás
Önre is jellemző a halogatás? Holnap, holnapután, a jövő héten, majd, és az utolsó másodpercben, vagy inkább az utolsó utániban… Közben pedig elkésünk. Lemaradunk a lehetőségekről, vagy tartós stresszt okozunk magunknak azzal, hogy mindig görgetjük magunk előtt a teendőinket, valamint a vágyainkat. A jó hírünk, hogy a halogatás megelőzése tanulható.
Nem is szembesülünk vele, hogy nap mint nap mennyi dolgot halasztunk későbbre. Természetesen vannak ezek között fontos, és kevésbé fontos dolgok. Lehet ez akár egy e-mail elolvasása, valamilyen teendő elintézése, de akár valamilyen álmunk, vágyunk megvalósítása, pl. a fogyás, az egészséges életmódra való áttérés, vagy a tanulás, munkahelyváltás is. Általában azokat a dolgokat halogatjuk, amelyek valamilyen energia-befektetéssel járnak. Úgy érezzük, nincs mindenre időnk és energiánk, vagy megmagyarázzuk magunknak, hogy miért nem érkezett még el a megfelelő pillanat.
Mit tehetünk ez ellen? Az első lépés, hogy szembesítsük magunkat! Fogjunk egy üres füzetet, és írjuk össze pár nap alatt, hogy mik voltak azok a dolgok, amik eszünkbe jutottak, de halogattuk őket. Legyen szó akár munkáról, magánéletről, háztartásról, vagy ügyintézésről. Majd írjuk le azt is, hogy mikorra halasztottuk el az adott dolgot, és miért. A legfontosabb, hogy legyünk őszinték magunkhoz: ha valamit ismeretlen időpontra halasztottunk, akkor azt írjuk le. Majd hagyjunk 1-2 nap szünetet, és utána bővítsük új oszlopokkal a táblázatunkat a füzetben, és írjuk a sorok mellé, hogy milyen érzés lenne az adott dolog, tevékenység AZONNALI elvégzése, elintézése? Milyen érzés lenne azonnal belekezdeni, megvenni, megcsinálni, megvalósítani? Meg fogunk lepődni, hogy ide általában csupa kellemes dolog kerül, miszerint nagyon jó érzés lenne, ha a halasztott dolog már most megvalósulna. De az is lehetséges, hogy szembesítjük saját magunkat: azért halasztunk el valamit, mert egyelőre nem állunk készen a megvalósulására, a várakozás öröme kellemesebb, vagy valamilyen félelem van bennünk a megvalósulással kapcsolatosan. Legalább magunknak ne köntörfalazzunk: minél őszintébbek tudunk lenni „a kis füzettel”, annál érdekesebb lesz a feladat.
Ezt követően adjunk mindennek valós határidőt! Aminek nem tudunk, azt egyszerűen húzzuk ki a listáról, tudatosítva magunkban: aminek határidőt sem merünk adni, az valószínűleg nem fog megvalósulni. Figyeljük meg, hogy ez milyen érzés. Örömmel, vagy bánattal tölt el bennünket?
Válasszuk ki a lista legfontosabb elemeit, és készítsünk hozzá rövid idő- és megvalósítási tervet!
Az Urban:Eve blog szerzője, Via kiváló tippet ad a halogatással kapcsolatban: azt javasolja, hogy írjunk listát a halasztott dolgokról, és szerdánként tartsunk antihalogató napot, amikoris a fő feladatunk ennek a listának a csökkentése. Az antihalogató szerda ötlete mára nagyon elterjedtté vált.
A halogatás még az egészségünkre is káros, ugyanis ez a helyzet egy folyamatos háttérprogramot futtat a fejünkben, és ezzel tartós stresszt is okozhat. Arról nem is beszélve, amikor a halogatás révén számunkra fontos dolgokról maradunk le. Valamit elvisznek az orrunk elől, elfogy, vagy elmúlik a lehetőség, amely korábban még ott volt, csak nem ragadtuk meg. Lemaradunk egy koncertről, mert nem vettük meg időben a jegyet. Elkéstünk valamilyen feladat leadásával, és hiába csináltuk meg tökéletesre, a késés miatt értékét veszítette. Nem tártuk fel az érzelmeinket, és mire megtettük volna, már máshol keresték őket. Közben pedig egy kis energiaráfordítással, vagy tudatos gondolkodással elkerülhettük volna a helyzetet. A halogatás átszőheti az életünket, és bizonyos, hogy ezért még senki sem kapott díjat. Vegyük tudomásul, hogy a halogatás nem egyenlő a türelemmel, inkább szőnyeg alá söprésnek minősül.
Mindez nem azt jelenti, hogy kényszerítsük magunkat maximalizmusba, és támasszunk irreális elvárásokat magunkkal szemben. Csupán annyit, hogy halogatás helyett próbáljunk legalább apróbb lépéseket tenni az irányba, amerre haladni szeretnénk. Elhalasztani leginkább a halogatást érdemes…
Fotó:
Pixabay.com
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.
Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.
„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?

Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.