Menü

Növénytársítás – mit mivel ültessünk?

Javában benne járunk a palántázási szezonban, de ha erről lecsúsztunk, akkor is érdemes lehet tájékozódni, hogy mely növények mely másikak társaságát kedvelik – vagy legalábbis hasznos a számukra.

Ha az ültetés, palántázás során a növényeket megfelelően társítjuk egymással, akkor rengeteg energiát, valamint permetezést megspórolhatunk, és a kertünk termékenyebb, egészségesebb lesz. Ezért ajánlott tanulmányozni, hogy melyek kedvelik és „hasznosítják egymást”, valamint hogy melyeket nem ajánlott egymás mellett elhelyezni.

Adunk néhány tippet, de a további kutatómunka is kedvező lehet a kertészkedőknek.

  • A sárgarépa és a hagyma sorokat ültessük egymás mellé, felváltva! Egy sor répa, egy sor hagyma. Azért kiválóak együtt, mert a hagymalégy nem szereti a sárgarépát, és a répától nem lesz kukacos a hagyma.
  • Az eper és a petrezselyem jó barátságban van a fokhagymával, tekintve, hogy a fokhagyma elűzi róluk a csigákat.
  • A krumplit és a paradicsomot semmiképp sem ültessük egymás mellé! A krumplibogár ugyanis a paradicsomot is megtámadja, és ezzel gyakorlatilag édenkertet teremtünk a számára, ha egymás mellett a két kedvencét legelészheti.
  • Régen nem véletlenül tarkították virágokkal a konyhakertet. Ennek nem csupán esztétikai szempontja volt, hanem valós funkciója is. A büdöskét ültessük a krumplihoz, ezt ugyanis a paradicsommal ellentétben nem kedvelik a krumplibogarak.
  • Tegyünk sarkantyúkát a gyümölcsfák köré: hatékonyan űzik el róluk a tetűket.
  • A paradicsomot és a káposztát szintén kedvező egymás mellé ültetni, és érdekes megfigyelni, hogy ezek az ételkészítésnél is illeszkednek egymáshoz.
  • Az uborka mellé kaprot és napraforgót tegyünk, a paszternák mellé retket.
  • A káposzta mellé érdemes elhelyezni a mentát (vigyázzunk, a menta könnyen és gyorsan nő, ha szereti a helyet és földet), mert a menta elűzi a lisztecskét a káposztáról.

Kellemes és tudatos tavaszi kertészkedést mindenkinek!

Fotó:
pixabay.com

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.