Rémek a gyerekszobában: Hogyan űzzük el a rossz álmokat?
- Dátum: 2015.04.13., 08:54
- álom, lidérces álmok, rémálom, szorongás
Ha rosszat álmodunk, az nemcsak az éjszakánkat keserítheti meg, többnyire hatással van az aznapi hangulatunkra is. Aztán persze elfelejtjük őket, hacsak nem törnek ránk újból és újból nyomasztó képeikkel. Ilyenkor érdemes átgondolni, milyen szorongások, félelmek állhatnak a háttérben.
Álmaink a régi közhiedelemmel ellentétben nem a jövőről szólnak, hanem többnyire aktuális érzelmi állapotunkat, illetve gondolatvilágunkat tükrözik sokszor szimbolikus formában.
Fontos, hogy ne csak saját álmainkra figyeljünk oda, hanem arra is, hogy gyermekünk hogyan és miről álmodik. A kutatások szerint például a kisiskolások többségét heti rendszerességgel nyomasztják lidérces álmok.
Mivel az álom egyúttal élményeink feldolgozásának eszköze is, a gyerekek esetében is gondolnunk kell arra, hogy mi állhat a rossz álmok hátterében. Mert egyrészről természetes, hogy a gyerekek álmaiban tükröződnek az őket érő stresszorok hatásai, ilyen módon oldják a feszültséget bennük, de lehetnek súlyosabb problémák is a háttérben.
De mit tehetnek a szülők, ha gyermeküket rémálmok nyomasztják?
Ha nem valamilyen súlyosabb, feldolgozatlan kisebb-nagyobb trauma áll a háttérben, akkor is segíthetünk gyermekünknek a lidérces álmok elűzésében. Többek között készíthetünk, vagy beszerezhetünk úgynevezett indián álomfogókat, melyek a hiedelmek szerint elűzik a rossz szellemeket, álmokat a levegőből. De jelképesen az egyik plüssállatkát is megbízhatjuk, gyermekünk álmának őrzésével. Ezekkel az apró praktikákkal oldhatjuk a gyerekekben a szorongást, a rossz álmoktól való félelmet.
Ha a lidérces álmok állandó jelleggel nyomasztják már gyermekünket, érdemes szakemberhez fordulni. Léteznek olyan módszerek, melyekkel egyrészt jobban megérthetővé válnak az álmok, másrészt arra is van lehetőség, hogy az álmok által tükrözött félelmek feldolgozhatóvá és így elengedhetővé váljanak. Ilyen módszer lehet például, az álomképek átalakítása, rajzzal vagy mesével, így nemcsak a konkrét rémálom „szelídíthető meg”, hanem akár a háttérben álló probléma is hozzáférhetővé megoldhatóvá válik.
Fotó:
pixabay.com
A ballagás pillanatai
Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban
A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi szünet gyerekekkel
Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?
A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban
Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.