Megfázás esetén fogyasszunk hársfateát
- Dátum: 2015.03.27., 13:24
- fejfájás, gyógymód, hársfaméz, hársfatea, megfázás, meghűlés, nyákoldó hatás, torokgyulladás
Kiváló, természetes gyógyír a megfázásos megbetegedésekre, érékes hatóanyagait a népi gyógyászat mellett a hivatalos orvostudomány is használja.
A hársfateát leginkább megfázásos betegségeket kísérő panaszok csökkentésére fogyasztják, nyákoldó hatása miatt megszünteti az orrdugulást, továbbá segítségével a köhögési inger is csillapítható. Bátran alkalmazzuk lázzal járó meghűlések alkalmával is, gyulladáscsökkentő hatása miatt a torokgyulladás és a fülgyulladás tünetei is enyhíthetőek segítségével, főleg ha időben, már az első panaszok megjelenésénél alkalmazzuk.
A hársfa olyan hatóanyagokkal is rendelkezik, melyek csillapítják a fájdalmat, ezért nem csak megfázásos tünetek enyhítésére érdemes bevetnünk, hanem például fejfájás vagy migrén esetén is.

Nyugtató hatása miatt, érdemes nemcsak betegség esetén, hanem rendszeresen fogyasztani hársfateát, főleg ha kifejezetten stresszes életvitelt folytatunk.
De nemcsak tea formájában juthatunk hozzá a hársfa értékes hatóanyagaihoz, hársfaméz fogyasztása legalább ennyi „gyógyerővel” bír. A hársfaméz szintén bevethető influenza illetve megfázás esetén, mivel köptető és nyákoldó hatása erőteljes. Továbbá emésztési panaszok esetén is érdemes fogyasztani a hársfából készült mézet, kevesen tudják csak, hogy még a zsírlerakódás folyamatát is csökkentheti.
A hársfa tényleg nagyszerű természetes gyógymódot jelenthet sokféle panaszunk esetén, ugyanakkor csecsemőknek, valamint szívgyógyszerek (például: vérnyomáscsökkentő) szedésekor ellenjavallt a hársfatea illetve hársfaméz fogyasztása.
Fotó:
pixabay.com
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?