Menü

Nem kell félni Magyarország legnagyobb pókjától

Sok magyar családnál okozott már riadalmat kis hazánk legnagyobb pókja, a szongáriai cselőpók. Sokan ugyanis nem is tudják, hogy nálunk is él ilyen méretű pókfaj. Ezért gyakran madárpóknak nézik – nem véletlenül, mert a köznyelv használja rá a „magyar madárpók” kifejezést. Noha annál (szerencsére) kisebb a mérete. A csípése nem okoz komoly problémát, de eléggé kellemetlen.

A szongáriai cselőpók mérete átlagosan 4 cm, de lábait kiterjesztve akár a 10 centit is elérheti. Ilyen formájában nemigen látjuk, hiszen azokat vagy maga alá húzza, vagy használja. Ettől azonban még nem tűnik sokkal barátságosabbnak, a pókfóbia pedig elég gyakori jelenség. Ezért is érdemes beszélni róla, hogy ha ilyen pókot látunk, akkor nem megalapozott rettegni tőle, megölni pedig tilos, ugyanis a szongáriai cselőpók védett, és egyike a 16 védett pókfajoknak. Akár a kertünkben is találkozhatunk vele egyébként, főként ha száraz a talaj, amelybe ujjnyi-kétujjnyi átmérőjű, hosszú lyukat ás.

Szerencsére a csípése nem halálos, általában nem jár következményekkel (kivéve talán az allergiás reakciókat), viszont elég fájdalmas. Mivel ennek a póknak méretéből adódóan igen nagy csáprágói vannak, a szongáriai cselőpók csípése olyasmi, mint a lódarázsé. De inkább az jellemzi, hogy fél, és csak felfokozott helyzetben támad, így nem kell attól tartanunk, hogy csak úgy megmar bennünket.

Többek nagy örömére azért kevésbé ismert ez a pókfajta, mert elég jól rejtőzködik, szürkés-feketés színével nehéz észrevenni a környezetében. Egyébként is általában szürkületkor merészkedik elő, amely a zsákmányszerzési ideje. Noha az emberre nem halálos a mérge, a rovarok számára annál inkább. Hálót leggyakrabban a „lakhelyének”, valamint kicsinyeinek védelmére szövi: az általa fúrt, a föld mélye felé függőleges lyukak üregét zárja le vele, leginkább ivadékgondozás idején.

A szongáriai cselőpókhoz nagyon hasonlít a szintén védett pokoli cselőpók, de ennek mérete kisebb, a térdének alsó felszíne pedig sárga. Mindketten a farkaspókfélék családjába tartoznak. Ennek csípése nagytestvéréhez hasonlóan nem halálos, és alapvetően nem okoz problémákat. 

Fotó:
wikipédia

Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba?

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba? Plüss nyuszi/csirke/kacsa vagy csoki nyuszi/csirke/kacsa a tökéletes választás! – olvasom az egyik állatvédő egyesület facebook oldalán és megmondom őszintén teljes mértékben egyetértek a felhívásukkal!

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

8 különleges és elragadó húsvéti tradíció a világ különböző tájairól

Itthon a locsolkodás, rokonlátogatás, családi körben elfogyasztott finom ételek és természetesen a tojásfestés. Ezek mindenki számára jól ismert húsvéti tradíciók, azonban más nemzeteknél eltérő szokások uralkodnak, ismerjük meg ezeket is!

Jön a gofri világnapja!

Édes emlékezésre hívjuk a kedves olvasókat! Már meg sem lepődünk az abszurdabbnál abszurdabb világnapokról olvasva, de most tegyünk egy kivételt és beszéljünk arról, hogy március 25-én van a gofri világnapja!