Magányosak a fiatalok a virtuális világ peremén, a valóságban
- Dátum: 2015.01.14., 08:59
- barátság, digitális világ, élő kapcsolatok, internet, kollektív tudat, minőségi idő, odafigyelés, okostelefon, számítógép, technikai eszközök, virtuális kommunikáció, virtuális tér
A virtuális világ már mindent átsző, és a fiatalok kommunikációja nagyrészt ebben a virtuális térben zajlik. Ez folyamatos impulzusokat jelent a számukra, sok látszólagos barátot és ismerőst. A valóságban mégis rengeteg bizonytalansággal és önbizalomhiánnyal élnek, és magányosak lehetnek, ha kevés közvetlen emberi kontaktusuk van. Az internetes barátság nem elég az igazi boldogsághoz.
A mai gyerekek már tökéletesen értenek a számítógéphez, az okostelefonhoz, és mindenféle digitális eszközhöz. Olvasni sem tudnak még, mégis tökéletesen kezelik ezeket a technikai tárgyakat. A génjeikben, a vérükben van – mondják sokan. Hogyan lehet ez? A kollektív tudat adhat rá magyarázatot.
A Kiotói Egyetem Főemlős-kutató Intézete megfigyelte a majmokat, és a makákóknak édesburgonyát adott eleségként, melyet a homokba dobva helyeztek el a számukra. A majmok szerették a finom édesburgonyát, de zavarta őket a rajta lévő homok. Az egyikük rájött, hogy ha megmossa a burgonyát a tengerben, akkor megszűnik a zavaró körülmény, és ezt eltanulták tőle a többiek is. Az érdekesség az volt, hogy ahogy egyre nőtt a praktikát használók száma, és már 100 majom használta ezt a módszert, utána nem csak azok az egyedek kezdték el mosni a krumplit, akik ezt látták társaiktól. Hanem azok is, akik a szigeten másutt éltek, de sosem voltak velük kapcsolatban.

Majd más környező szigeteken is ugyanez történt: a makákók elkezdték mosni a krumplit. Pedig ők aztán végképp soha nem kerültek kapcsolatba Mojima szigetével, sőt idővel a szárazföldön élő majmok is ugyanígy cselekedtek japánban. Így hát arra jutottak a kutatók, hogy létezik valamiféle kollektív tudat, melynek révén ha bizonyos számú egyed tud valamit, úgy arra a többiek is könnyedén rájönnek és elsajátítják azt, mintha valamiféle tudatalatti kommunikációs mező segítene ebben. Körülbelül ez lehet az oka annak, hogy már a kétéves gyerekek is tökéletesen pontosan képesek használni az érintőképernyős telefonokat,a finommotorikát igénylő ujjérintéseket használnak, miközben egy ennyi idős kicsinek még az is nehézséget okozhat, hogy óvatos mozdulatokkal simogassa meg édesanyját, vagy a kutyáját.
Tehát a mai fiataloknak már egészen pici koruktól kezdve jelen vannak az életükben a digitális eszközök, és nehéz eltiltani tőlük, ha a szülők, vagy nagyobb testvérek mindennapjait képezik. A virtuális tér és közösség számukra már alapvető, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne szükségük élő barátságokra, valós ölelésre és személyes szülői beszélgetésekre. Igaz, hogy a népszerűséget a lájkok számában mérik a facebook-on, de mégsem boldogok, ha a valóságban nincs barátjuk/barátnőjük. Elég nehézséget okoz számukra, hogy sokan látszólag tökéletes boldogságban élnek az interneten, a közösségi oldalon szerelmes vallomások és közös fotók százait küldik egymás felé, a valóságban azonban veszekednek, és a látszat fenntartása csak egyfajta próbálkozási módszer a boldogság fenntartásához és az elismerés megszerzéséhez.
Amennyiben nincs lehetőségük a virtuális kommunikációra, üresnek, furcsának érzik az időt, és hiányzik a folyamatos élénk kommunikáció. Ezt a pulzusszámot várják el kapcsolataiktól, ami szintén torz képet adhat.
Hogy mit tehetünk? Nem valószínű, hogy a drasztikus lépések jelentik a megoldást. Akárhogy is szeretnénk, nem lehet kizárni az életünkből teljesen ezeket az eszközöket, és ha megtesszük, csak azt érjük el, hogy a gyerek, fiatal lemarad. Inkább mindent meg kell tenni azért, hogy a való életben IS jelen legyen, valós emberi kapcsolatokat és érzelmeket, élő beszélgetéseket tapasztaljon. Röviden szólva, még jobban kell őket szeretni, még többet kell velük beszélgetni, még több minőségi időt kell együtt tölteni velük. Biztosan ott lesz közben a telefonjuk, vagy a számítógépük, de azért ne higgyük: hogy reménytelenek a fiatalok – rajtunk is múlik, hogy mennyire szippantja be őket az internet világa.
Fotó:
pixabay.com
ChatGPT mint „új terapeuta”?
Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.
Dolgozni az ünnepek alatt
Karácsonykor én dolgozom egy rádióban, szilveszterkor a férjem szolgál a tűzoltóságon. Az ünnepi időszakot legtöbben a pihenéssel, a családi együttlétekkel és a feltöltődéssel azonosítjuk. Ugyanakkor sokak számára a karácsony vagy a szilveszter nem a szabadságról, hanem a munkáról szól.
Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete
A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.
Karácsonyi dalok történetei – magyar és világsikerek a fenyőfa alatt
A karácsonyi zenék minden évben ugyanazokat az érzelmeket hozzák felszínre: meghittséget, nosztalgiát, közösségi élményt. Kevesen gondolunk bele, hogy ezek a dalok nemcsak hangulatot teremtenek, hanem évszázadokon átívelő történeteket is hordoznak – Magyarországon és a világ más részein egyaránt.
A karácsony üzenete a rohanó világban
A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.