Menü

Fekete pedagógia

Sokszor egy jó tanár példamutatásának, pozitív személyiségének emléke életünk végéig elkísérhet minket, de bizony a negatív pedagógiai hatások is hosszú távú következménnyel lehetnek életünkre.

Nyilvánvaló, hogy az iskolával összefüggésbe hozni bármilyen személyiségromboló hatást, tabutémának számít, a fekete pedagógia jelenségvilágát azonban mára több kutatás is felszínre hozta. A kifejezés jól érzékelteti a jelenség drámaiságát, hiszen a nevelési folyamatban megjelenő ártalmak létezéséről nehezen veszünk tudomást. Pedig az emberek többsége a jó példák mellett, olyan eseteket is fel tud idézni iskolás korból, melyekre bizony nem jó szívvel emlékezik vissza, mivel azok rövid vagy hosszútávon fennmaradó lelki vagy testi sérülést okoztak bennük.

 Sokfélék lehetnek ezek a negatív tapasztalatok is, de vannak gyakori „témák”, mint a megalázás, alulértékelés, előítéletesség, testi-lelki agresszió. A kutatások szerint a fekete pedagógia jelensége a legtöbb esetben a pedagógushoz köthető, tehát az iskolai negatív élmények okozói általában a tanárok.

Vannak olyan esetek, amikor jóindulatú tanári hozzáállás ellenére is negatív pedagógiai hatás érvényesül, például ha a tanár tájékozatlan a tanulói szükségletekkel, igényekkel kapcsolatban. Sérülést okozhat a tanulókban, amikor egy tanár visszaél a helyzetével, de az iskolai ártalmak forrása lehet még a tanári kiégés vagy a pedagógus szakmai tudatlansága is.

A lényeg hogy ezek a negatív élmények rövidtávon kisebb-nagyobb sérüléseket okoznak a diákokban, de az sem ritka hogy hosszú távú következménnyel járnak. Ezek az esetek a diákok önértékelésének elbizonytalanodásához vezethetnek, de az is előfordulhat, hogy a negatív hatás következtében a teljes iskolai világot elutasítja a tanuló. Ez pedig radikálisan csökkentheti az iskolai teljesítmény eredményességét is.

Érdemes tudatosítanunk a témát és beszélni róla, mivel egy nagyon is létező jelenségvilágról van szó, ami mégis a legtöbb esetben latens. Így általában marad az egyéni, magányos megküzdési mód, ki sikeresebben, ki kevésbé sikeresen tudja feldolgozni az őt ért negatív pedagógiai hatásokat.

Fotó:
pixabay.com

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.