A kategorizálás diszkriminációt szül?
- Dátum: 2014.10.07., 20:14
- antidiszkrimináció, bőrszín, diszkrimináció, előítélet, ember, hátrányos megkülönböztetés, homoszexualitás, jogszabály, kategorizálás, megismerés, nemzetiség, népcsoport, ökumenikus egyház, önkifejezés, pozitív diszkrimináció, szexuális beállítottság, tapasztalat, társadalom, törvény, vallás
A diszkrimináció a társadalmak egyik legnagyobb problémája, amely szinte mindenhol jelen van. Megkülönböztetjük egymást származás, bőrszín, vallás, nemzetiség, vagy szexuális beállítottság szerint, és eszerint kategóriákba sorolják őket. Ami azt illeti, egyre szűkösebb kategóriákba… De vajon jót tesz ez magának a társadalmi együttélésnek?
A fogalmak terjedésével, az önkifejezés lehetőségeivel, az intellektus növekedésével egyetemben egyre több kategória létezik, és egyre inkább tisztában van vele mindenki, hogy ezek közül rá melyek érvényesek. Noha mindenféle jogszabály születik, hogy a diszkrimináció tiltására, mindez önmagában még kevés, és egyre komolyabb társadalmi szemléletformálásra van szükség.
A kategorizálás azonban valamilyen szinten a diszkrimináció melegágya: minél többet foglalkozunk azzal, hogy valakit pontosan besoroljunk, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy más, mint mi, vagy más, mint az átlagos többség. Amennyiben a társadalmi intézkedések, javak elosztása eszerint történik, úgy azt általánosan pozitív diszkriminációnak nevezzük: ha valamilyen hátrányos helyzetű személyt adott kategóriája (pl. nemzetisége, fogyatékossága) szerint kívánunk előtérbe helyezni. Ez azonban sokszor feszültséget szül a háttérben, hiszen a hangsúlyozott előnyben részesítés másvalakiket viszont háttérbe sorol…
A kategorizálás mentén oszlanak csoportokba a gondolkodók, még egyazon valláson, vagy népcsoporton belül is több táborra szakadnak. Éppen ezért hasznosak az olyan szerveződések, amelyek tömöríteni kívánják ezeket a kategóriákat: legyen az ökumenikus egyház, vagy nemzetközi projektek. A diszkrimináció megelőzésének mindig a legjobb módszere a közvetlen megismerés. Amikor az emberek a kategóriák mögé nézhetnek, és megismerhetik magát az embert, a személyes történetet. Pontosan ugyanúgy zajlik ez, mint amikor valaki „utálja” a kutyákat, mert azt gondolja róluk, hogy harapósak, aztán amikor megismerkedik egy édes, bújós ebbel, akkor hirtelen rádöbben, hogy a kutyák szerethetőek, és egyáltalán nem harapnak feltétlenül. Az előítéletek kezelését is ennek mentén érdemes elkezdeni.
Mielőtt pedig úton-útfélen ezernyi kategóriába sorolnánk mindent és mindenkit, nézzünk a tartalom mögé, tekintsük meg az elsődleges információt, magát az embert.
Fotó:
pixabay.com
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.