Filmajánló: Szerelempatak
- Dátum: 2014.10.02., 20:26
- Bálint-nap, díjazott, Erdély, Espansioni Nőegylet, filmfesztivál, generációk, hűtlenség, időskor, IMDb, különdíj, megcsalás, nászéjszaka, orgazmus, öregkor, ránc, Sós Ágnes, stresszlevezetés, szerelem, Szerelempatak, szexualitás, Trieszti Filmfesztivál, udvarlás, vágy
Sós Ágnes dokumentumfilmje különleges alkotás. Bár valóban dokumentál, de azt olyan érzékletességgel teszi, hogy teljesen elmerülünk benne. Két okból is: a rendhagyó téma, és a csodálatos képi alkotások miatt.
A filmet még év elején, éppen Bálint-napkor mutatták be. Nyilván az időzítés nem véletlen. A képsorokon 80 év körüli erdélyi emberek mesélnek szerelemről és szexualitásról. Mondanánk, hogy kendőzetlenül, de ez egyszerre volna igaz, és mégsem. Nyíltan vitatják a témát, mesélnek az élményeikről, de ezt olyan szóhasználattal teszik, hogy ilyet nemigen hallani kis országunk leszűkített határain belül. Egyszerre furcsálljuk is, meg értjük is, mosolyogjuk is, és csodáljuk is.
Szó van itt az udvarlásról, a nászéjszakáról, orgazmusról, vágyról, megcsalásról, időskori szerelemről, és még sok minden másról. Megelevenedik előttünk, hogy a ráncok alatt nevető arc bizony ugyanúgy volt fiatal és hamvas, mint a mai tizenévesek. A test öregszik, de a lélek örökre huncut maradhat! És bizony elevenen magában őrzi a testiség emlékeit is, sőt mi több, a mai napig gondol rá.
Ennél szebben nem lehetett volna elkészíteni ezt a filmet, mint ahogy Ágnes tette. Művészi, fényképszerű képkockák adják a díszletet – amely persze nemcsak egy háttér, hanem maga a valóság. Visszaidézi a múltat, ami a szereplőknek máig a jelent jelenti. Készül az étel, fenik a kaszakövet, megpaskolják az állat nyakát, majd mesélnek s mesélnek… Pironkodás helyett nevetni fogunk, s gondolkodni: vajon minden megváltozott az új generációknál, vagy maradt minden ugyanolyan? Egyszerre fog el minket az előbbi és az utóbbi érzés is.
A 70 perces film nemzetközi elismerésekben is részesült: A Trieszti Filmfesztiválon elhozta a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat, és emellett odaítélték az Espansioni Nőegylet különdíját is. Ami már csak azért is érdekes, mert ezt a filmet nem lehetett egyszerű ugyanilyen értékes és gazdag módon más nyelven átadni, mint magyarul. Aki még nem látta, és értékes művészi filmalkotást keres, annak mindenképp ajánljuk. A nagyközönséget levette a lábáról: a nemzetközi IMDb oldalon 10-ből 8,2-es értékelést kapott. Mi is tízpontosra szavaznánk. Egy rohanós, stresszes napnak teljesen más színezetet ad, ha egy ilyen filmmel zárjuk azt.
Fotó:
pixabay.com
Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról
Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.
A hipochondria lélektana
A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mentális nagytakarítás
Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.