Menü

Tényleg ilyen rossz a magyar képzés?

Két eredmény és máris mindenki a magyar labdarúgó utánpótlásképzés teljes csődjéről beszél. Már a szituáció is mutatja, komoly gondok vannak nálunk.

A magyar U-19-es labdarúgó válogatott Európa-bajnokságon szerepel. Hozzá kell tenni, azért, mert hazánk a rendező, együttesünk így automatikusan tagja a nyolccsapatos mezőnynek.

Sajnos nem érdemi tagja, legalábbis e sorok írásakor egy szimpla és egy igencsak súlyos, megalázó vereségen volt túl. Mészöly Géza fiai Ausztriától kaptak ki a nyitányon 3:1-re, majd Portugália ellen maradtak alul 6:1 arányban.

A rossz eredmények gyenge, összeszedetlen játékkal párosultak, ami rögtön felhívta a közvélemény figyelmét, a fél ország a magyar focira támadt. A kritikusok száma ilyenkor megháromszorozódik, ráadásul a negatív hangok igen súlyos munícióval rendelkeznek: ezek a fiatalok olyan akadémiai növendékek, akik a legjobb képzést kapták a lehető legjobb körülmények között.

Kár, hogy ilyen rádöbbenés csak ilyenkor történik, mert a jelenlegi rendszer régóta nem versenyképes, csak eddig el lehetett adni annak. (Persze, ha leül a nagy felháborodás, ezután is el lehet majd...)

Az országban számos akadémia és egyéb központ működik, sok fiatal focizik, tehetségek is akadnak, utánpótlásra koncentráló szakemberek garmadája dolgozik velük, műfüves pályák, csarnokok, stadionok épülnek. Akkor mégis mi a gond? - tehetjük fel jogosan a kérdést, azt a kérdést, amit már évekkel ezelőtt fel kellett volna tenni.

Az első, amire talán érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani, dolog az, hogy hiányzik az egység. A szakmai képzések széttagoltak a különböző központok között, szinte mindenki más úton jár ahelyett, hogy egy közös programot követne. Persze a sikertelenségnek bizonyosan számos kisebb összetevője van, de azt nehéz nem látni, hogy a magyar futballban számos, pozícióban lévő, befolyásos szereplő csak a saját pecsenyéjét sütögeti. Még mindig. A fiatal labdarúgók „értékesítése” ugyanis nem rossz biznisz, főképp, ha valaki nagyban csinálja. És sajnos az effajta ügyletekben általában a szakmaiság a legkevésbé fontos.

Fotó:
pixabay.com

Atlétikai világbajnokság Budapesten!

Mint sokan tudjuk, a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezési jogát Budapest kapta meg a Nemzetközi Atlétikai Szövetség 2018 decemberében tartott ülésén. Ez a 19. szabadtéri atlétikai világbajnokság, melyre 195 országból 2000 atléta érkezett.

Az eper szervezetre gyakorolt hatása

A nyár igazi jele a piacokon megjelenő friss eper, ami nem csak finom, de rendkívül egészséges is, mondhatni bűntelen élvezet.

Miért szednek sótablettát a futók?

Sokan esküsznek rá, mások pedig egyáltalán nem használják. De most akkor kell vagy sem? Mire jó a sótabletta?

Segíti-e az olimpia egy ország sportjának felemelkedését?

Előző cikkünkben arról elmélkedtünk, hogy vajon egy átlag hazai világverseny generál-e az utánpótlásnak több versenyzőt. Egyértelmű válasz nem adható, annyi bizonyos, hogy a kettő között nincs összefüggés. Az már egy másik kérdés, hogy néhány kiugró eredmény viszont érdeklődő fiatalokat hoz az adott sportágba. Ám azt már viszonylag objektíven meg tudjuk vizsgálni, hogy okozott-e sportági fejlődést egy olimpia az adott országnak. Maradjunk csak a XXI. századi olimpiáknál.

Az egészséges edző-gyermek-szülő háromszög a sport területén.

Amikor gyermekünket klubkeretek között sportolni adjuk, nagyon fontos, hogy megmaradjon a gyermek-szülő-edző háromszög stabilitása. Ennek fenntartásáért különösen a két felnőttnek kell sokat tenni, mert ha megbillen, vagy bármilyen törés következik be, annak a gyermek látja a kárát. Néhány sportág erre már konkrét leírásokat dolgozott ki.