Menü

A nyelvtudáson túl- A kivándorlás lelki oldala

Napjainkban egyre többen vállalnak munkát külföldön: van, aki csak szezonálisan él kint, és van, aki hosszú távra kiköltözik. Ez a meghatározó tendencia nemcsak gazdasági és népességi szempontból fontos, hanem komoly társadalmi és pszichológiai kérdéseket vet fel.

A jelenség tehát társadalmi szinten is érdekes változásokat indít el, de mi ezúttal az egyéni, személyes szempontokra koncentrálunk. A praktikus, gyakorlati tervezés mellett, ugyanis a lelki tényezőket is érdemes figyelembe venni, amikor a kivándorlást fontolgatjuk.

Ráadásul egy ilyen döntés nemcsak az egyént, hanem annak kapcsolati hálóját, személyes környezetét is érinti.

A kivándorlás motivációja alapvető kérdés, mivel ez határozza meg leginkább az elvárásainkat, a tapasztalatainkat, és ez alapján fogjuk értékelni kinti „élményeinket” is. Ehhez persze szorosan kapcsolódik az önismeret és az önbecsülés témaköre, vagyis egyrészről meghatározó tényező lehet, hogy mennyire tudjuk felmérni lelki erőforrásainkat, másrészről hogy mennyire vagyunk tisztában saját határainkkal.

Külföldi munkavállalásnál, vagy esetleg hosszú távú kiköltözésnél is gyakori tapasztalat, hogy bizonyos szempontból hátrábbról indul az ember. Tehát még egy viszonylag jó nyelvtudás esetén is sokan élik meg, hogy nem tudásuknak, végzettségüknek megfelelő munkát végeznek, és a bánásmód sem túl elismerő. Ez még kis mértékben is nagyon rossz hatással lehet az ember önbizalmára nézve. Ám itt értékelődik fel a motiváció és a cél szerepe. Mivel ha például átmeneti helyzetről van szó, és a külföldi munkavállalás célja a magasabb pénzkeresési lehetőség, esetleg maga a megélhetés, akkor nem feltétlenül esik csorba önbecsülésünkön. Ilyenkor ugyanis előállhat az a helyzet, hogy bár külföldön dolgozunk, egy kevésbé megbecsült munkakörben, de az otthoni életszínvonalhoz, kereseti lehetőségekhez viszonyítunk, és ez adott esetben még önbizalom növelő hatású is lehet.

A hosszú távra tervezett külföldi tartózkodás, kiköltözés esetén pedig különösen nagy kihívást jelenthet a beilleszkedés és az alkalmazkodás. Nem fogunk tudni jól működni, ha nem vagyunk elég toleránsak és nem törekszünk a másik kultúra megismerésére, ugyanakkor saját kultúránk teljes háttérbeszorítása is negatív pszichológiai következményekkel járhat.

És akkor még nem beszéltünk a honvágyról, a korábbi kapcsolati rendszer átalakulásáról. Igen, ezek a pszichológiai szempontok éppen úgy befolyásolják a kivándorlás sikerét, mint például a nyelvtudás.

Fotó:
pixabay.com

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.