A nyelvtudáson túl- A kivándorlás lelki oldala
- Dátum: 2014.05.22., 14:01
- kivándorlás, külföldi munka, külföldi munkavállalás, pszichológiai tényezők
Napjainkban egyre többen vállalnak munkát külföldön: van, aki csak szezonálisan él kint, és van, aki hosszú távra kiköltözik. Ez a meghatározó tendencia nemcsak gazdasági és népességi szempontból fontos, hanem komoly társadalmi és pszichológiai kérdéseket vet fel.
A jelenség tehát társadalmi szinten is érdekes változásokat indít el, de mi ezúttal az egyéni, személyes szempontokra koncentrálunk. A praktikus, gyakorlati tervezés mellett, ugyanis a lelki tényezőket is érdemes figyelembe venni, amikor a kivándorlást fontolgatjuk.
Ráadásul egy ilyen döntés nemcsak az egyént, hanem annak kapcsolati hálóját, személyes környezetét is érinti.

A kivándorlás motivációja alapvető kérdés, mivel ez határozza meg leginkább az elvárásainkat, a tapasztalatainkat, és ez alapján fogjuk értékelni kinti „élményeinket” is. Ehhez persze szorosan kapcsolódik az önismeret és az önbecsülés témaköre, vagyis egyrészről meghatározó tényező lehet, hogy mennyire tudjuk felmérni lelki erőforrásainkat, másrészről hogy mennyire vagyunk tisztában saját határainkkal.
Külföldi munkavállalásnál, vagy esetleg hosszú távú kiköltözésnél is gyakori tapasztalat, hogy bizonyos szempontból hátrábbról indul az ember. Tehát még egy viszonylag jó nyelvtudás esetén is sokan élik meg, hogy nem tudásuknak, végzettségüknek megfelelő munkát végeznek, és a bánásmód sem túl elismerő. Ez még kis mértékben is nagyon rossz hatással lehet az ember önbizalmára nézve. Ám itt értékelődik fel a motiváció és a cél szerepe. Mivel ha például átmeneti helyzetről van szó, és a külföldi munkavállalás célja a magasabb pénzkeresési lehetőség, esetleg maga a megélhetés, akkor nem feltétlenül esik csorba önbecsülésünkön. Ilyenkor ugyanis előállhat az a helyzet, hogy bár külföldön dolgozunk, egy kevésbé megbecsült munkakörben, de az otthoni életszínvonalhoz, kereseti lehetőségekhez viszonyítunk, és ez adott esetben még önbizalom növelő hatású is lehet.
A hosszú távra tervezett külföldi tartózkodás, kiköltözés esetén pedig különösen nagy kihívást jelenthet a beilleszkedés és az alkalmazkodás. Nem fogunk tudni jól működni, ha nem vagyunk elég toleránsak és nem törekszünk a másik kultúra megismerésére, ugyanakkor saját kultúránk teljes háttérbeszorítása is negatív pszichológiai következményekkel járhat.
És akkor még nem beszéltünk a honvágyról, a korábbi kapcsolati rendszer átalakulásáról. Igen, ezek a pszichológiai szempontok éppen úgy befolyásolják a kivándorlás sikerét, mint például a nyelvtudás.
Fotó:
pixabay.com
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások
November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?
A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére
Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.
Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban
Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.
Közeleg az autók télre való felkészítése
Aktuálissá vált az autók télre való felkészítése. Vannak, akik minden évben megteszik ezt figyelmeztetés nélkül is, azonban szerintem senkinek sem árt átismételni a teendőket. Nemsokára itt a tél. Ja, már itt is van.