Menü

A nyelvtudáson túl- A kivándorlás lelki oldala

Napjainkban egyre többen vállalnak munkát külföldön: van, aki csak szezonálisan él kint, és van, aki hosszú távra kiköltözik. Ez a meghatározó tendencia nemcsak gazdasági és népességi szempontból fontos, hanem komoly társadalmi és pszichológiai kérdéseket vet fel.

A jelenség tehát társadalmi szinten is érdekes változásokat indít el, de mi ezúttal az egyéni, személyes szempontokra koncentrálunk. A praktikus, gyakorlati tervezés mellett, ugyanis a lelki tényezőket is érdemes figyelembe venni, amikor a kivándorlást fontolgatjuk.

Ráadásul egy ilyen döntés nemcsak az egyént, hanem annak kapcsolati hálóját, személyes környezetét is érinti.

A kivándorlás motivációja alapvető kérdés, mivel ez határozza meg leginkább az elvárásainkat, a tapasztalatainkat, és ez alapján fogjuk értékelni kinti „élményeinket” is. Ehhez persze szorosan kapcsolódik az önismeret és az önbecsülés témaköre, vagyis egyrészről meghatározó tényező lehet, hogy mennyire tudjuk felmérni lelki erőforrásainkat, másrészről hogy mennyire vagyunk tisztában saját határainkkal.

Külföldi munkavállalásnál, vagy esetleg hosszú távú kiköltözésnél is gyakori tapasztalat, hogy bizonyos szempontból hátrábbról indul az ember. Tehát még egy viszonylag jó nyelvtudás esetén is sokan élik meg, hogy nem tudásuknak, végzettségüknek megfelelő munkát végeznek, és a bánásmód sem túl elismerő. Ez még kis mértékben is nagyon rossz hatással lehet az ember önbizalmára nézve. Ám itt értékelődik fel a motiváció és a cél szerepe. Mivel ha például átmeneti helyzetről van szó, és a külföldi munkavállalás célja a magasabb pénzkeresési lehetőség, esetleg maga a megélhetés, akkor nem feltétlenül esik csorba önbecsülésünkön. Ilyenkor ugyanis előállhat az a helyzet, hogy bár külföldön dolgozunk, egy kevésbé megbecsült munkakörben, de az otthoni életszínvonalhoz, kereseti lehetőségekhez viszonyítunk, és ez adott esetben még önbizalom növelő hatású is lehet.

A hosszú távra tervezett külföldi tartózkodás, kiköltözés esetén pedig különösen nagy kihívást jelenthet a beilleszkedés és az alkalmazkodás. Nem fogunk tudni jól működni, ha nem vagyunk elég toleránsak és nem törekszünk a másik kultúra megismerésére, ugyanakkor saját kultúránk teljes háttérbeszorítása is negatív pszichológiai következményekkel járhat.

És akkor még nem beszéltünk a honvágyról, a korábbi kapcsolati rendszer átalakulásáról. Igen, ezek a pszichológiai szempontok éppen úgy befolyásolják a kivándorlás sikerét, mint például a nyelvtudás.

Fotó:
pixabay.com

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.