Menü

Nem kerülhetjük el, de felkészülhetünk rá

Sokan riogatnak ilyesmivel, ám valószínűleg nem kell idén kullancsinvázióra számítanunk. Az viszont biztos, hogy meg kell tanulni a kullancs elleni védekezést, mert a parazitával való találkozás törvényszerű.

Kullancsok voltak, vannak és bizony el kell fogadnunk: lesznek is. Egyelőre nincs rá mód, hogy kiirtsuk őket, ezért érdemes néhány alapvető ismerettel felvértezni magunkat azért, hogy hatékonyan tudjunk védekezni ellenük és csökkenteni a különböző betegségek veszélyét.

Ha a természetben vagyunk, kirándulunk, túrázunk, érdemes többször, rendszeresen átvizsgálni ruházatunkat. Ahogyan hazaérkezést követően a teljes bőrfelületet. Ezzel a pofonegyszerű módszerrel a kullancstámadás jelentős mértékben kiszűrhető, hiszen az állat jelenléte alapos figyelem mellett észrevehető.

Az eltávolítás már egy kicsit speciálisabb művelet, van erre különleges eszköz, de megteszi egy csipesz is. A lényeg, hogy igyekezzünk a bőrünkhöz minél közelebbi helyen megcsípni a vérszívót.

Fontos, hogy kullancsot nemcsak az erdőben, hanem városi, otthoni környezetben is szerezhetünk, tehát nemcsak kirándulás után lényeges az odafigyelés.

Kérdés, hogy kullancscsípés esetén egyenesen arányosan fertőzöttek leszünk-e valamilyen betegség által? A válasz nem, hiszen nem mindegyik kullancs hordoz kórokozókat és amelyik igen, az sem biztos, hogy megfertőzi az „áldozatot”.

Az év elején több fórumon, számos médiában elhangzott, hogy a szokatlanul enyhe tél miatt ebben az esztendőben kullancsinvázióval kell számolni. A szakemberek szerint ennek az állításnak semmilyen tudományos alapja nincs.

Fotó:
pixabay.com

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?