Menü

A császármetszés árnyoldalai

Bár kétségtelen, hogy krízishelyzetekben életmentő beavatkozásnak minősül a császármetszés, mégis több szempontból is gátolja a „természet” érvényesülését.

A szülés egy összetett folyamat, minden testi és lelki mozzanatának fontos szerepe van. Alapvetően a szülés minden nő természetes képessége, félő, hogy a császármetszések számának növekedése elidegeníti a nőket ettől az érzéstől.

A császármetszéseknek csak egy bizonyos részét magyarázzák a vészhelyzetnek minősülű komplikációk, mint például a köldökzsinór előreesik, a placenta elzárja a szülés útját, vagy amikor a magzat kereszthelyzetben van. De annak ellenére, hogy egyre jobban fokozódik a természetes szülés és a baba-mama kórházak iránti igény, mégis még mindig magas a császármetszéssel történő szülések száma. És bizony az indokolt orvosi okok mellett gyakran olyan szempontok is ösztönzik a beavatkozások elvégzését, mint például a tervezhetőség, költséghatékonyság, kényelem.

Pedig a császármetszés a szülés élményét egy műtéti beavatkozásra redukálja, mely, ha nem indokolt, akkor különösen hátrányos mind a kismama mind a baba szempontjából. A hasfal és a méh átvágásával előre nem látható vérzés léphet fel, és a fertőzésveszély is nagyobb. A beavatkozást általában lassabb és kellemetlenebb felépülés követi. Nem lehet „büntetlenül” megúszni a fájdalmat. A természetes szülés, vajúdás során fellépő fájdalom ráadásul egészen más természetű, funkciója van: a fájások ugyanis stresszhormon kibocsátását eredményezik, ami segíti a szülés folyamatát.

A természetes úton világra jött babáknak kimutathatóan jobb a hőszabályozása, erősebb a légzése, és stabilabb a vérkeringése. Ráadásul a természetes szülés során, a babák áthaladva a szülőcsatornán találkoznak a hüvely baktériumflórájával, ez később megvédi őket a fertőzésektől, és hozzájárul az egészséges immunrendszer alapjainak kialakulásához.

A szülési folyamat jelentősége mind lelki mind élettani szempontból meghatározó, a császármetszés nem lehet a szülés alternatívája, attól függetlenül, hogy bizonyos esetekben valóban indokolt, életmentő beavatkozás.

Fotó:
pixabay.com

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.