Menü

A császármetszés árnyoldalai

Bár kétségtelen, hogy krízishelyzetekben életmentő beavatkozásnak minősül a császármetszés, mégis több szempontból is gátolja a „természet” érvényesülését.

A szülés egy összetett folyamat, minden testi és lelki mozzanatának fontos szerepe van. Alapvetően a szülés minden nő természetes képessége, félő, hogy a császármetszések számának növekedése elidegeníti a nőket ettől az érzéstől.

A császármetszéseknek csak egy bizonyos részét magyarázzák a vészhelyzetnek minősülű komplikációk, mint például a köldökzsinór előreesik, a placenta elzárja a szülés útját, vagy amikor a magzat kereszthelyzetben van. De annak ellenére, hogy egyre jobban fokozódik a természetes szülés és a baba-mama kórházak iránti igény, mégis még mindig magas a császármetszéssel történő szülések száma. És bizony az indokolt orvosi okok mellett gyakran olyan szempontok is ösztönzik a beavatkozások elvégzését, mint például a tervezhetőség, költséghatékonyság, kényelem.

Pedig a császármetszés a szülés élményét egy műtéti beavatkozásra redukálja, mely, ha nem indokolt, akkor különösen hátrányos mind a kismama mind a baba szempontjából. A hasfal és a méh átvágásával előre nem látható vérzés léphet fel, és a fertőzésveszély is nagyobb. A beavatkozást általában lassabb és kellemetlenebb felépülés követi. Nem lehet „büntetlenül” megúszni a fájdalmat. A természetes szülés, vajúdás során fellépő fájdalom ráadásul egészen más természetű, funkciója van: a fájások ugyanis stresszhormon kibocsátását eredményezik, ami segíti a szülés folyamatát.

A természetes úton világra jött babáknak kimutathatóan jobb a hőszabályozása, erősebb a légzése, és stabilabb a vérkeringése. Ráadásul a természetes szülés során, a babák áthaladva a szülőcsatornán találkoznak a hüvely baktériumflórájával, ez később megvédi őket a fertőzésektől, és hozzájárul az egészséges immunrendszer alapjainak kialakulásához.

A szülési folyamat jelentősége mind lelki mind élettani szempontból meghatározó, a császármetszés nem lehet a szülés alternatívája, attól függetlenül, hogy bizonyos esetekben valóban indokolt, életmentő beavatkozás.

Fotó:
pixabay.com

A bukósisak nem dísz

Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.

A szivacskézilabda előnyei óvodás korban

Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.

Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra

Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.