Menü

A legkorábbi új, tavaszi zöldség

Az április egyet jelent az első új, friss tavaszi zöldségek megjelenésével. Az elsők közt is a legelső a fejes saláta, amely a magyar konyha egyik jellegzetes zöldsége.

A fejes salátát hazánkban a XVII. század óta ismerik és termesztik, azonban a zöldség története jóval régebbre nyúlik vissza. Már az ősidőkben is fogyasztottak egyes vad saláta féléket, de az ókori Egyiptomban már termesztették is. Ekkor még leginkább a magjában található jótékony olaj miatt. Sőt a fáraók sírjában is találtak saláta magokat, amelyek arra utalnak, hogy nélkülözhetetlen tápláléka volt az akkor élő embereknek is.

Egyiptom után természetesen az ókori Görögországban, majd Rómában is elterjedt, s innentől kezdve garantált volt hódító útja Európában. Ma már több mint százféle salátát ismerünk.

Érdekesség, hogy a középkori Franciaországban találták ki először, miként lehet üveg alatt, üvegházban is termeszteni, s ettől kezdve még inkább népszerű lett a kontinensen.

A fejes salátát azért szeretjük, mert a tavasz, a megújulás zöld hírnöke. Az első friss, új tavaszi zöldség, amely megjelenik a piacokon, az üzletek polcain. Zöld levelei szorosan egymáshoz tapadva alkotják a fejét. A legzsengébbek a saláta középpontjában található levelek, de ezekben jóval kevesebb a vitamin, valamint a klorofill, mint a külső, sötétzöldebb levelekben.

Itthon főleg ecetes salátaként fogyasztjuk, vagy főzelékként, de másutt levest is készítenek belőle.

A fejes saláták közül a legtöbb vitamint és ásványi anyagot, nyomelemet, azok a fajták tartalmazzák, amelyek áttelelő fajták, például a téli vajfej saláta is. Ezeket már október végén, november elején elvethetjük, aztán márciusban, áprilisban már szüretelhetjük is.

A sok C-vitaminon kívül jelentős a B-vitamin tartalma is, ezen kívül sok vasat, kálciumot, magnéziumot is találhatunk benne. Mindenhol kiemelik, hogy jellegzetes ízét az úgynevezett laktucin adja, amely kissé bódító, álmosító, nyugtató hatású, ugyanakkor egyidejűleg növeli az étvágyat is.

Fotó:
pixabay.com

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.

A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt

A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.