A legkorábbi új, tavaszi zöldség
- Dátum: 2014.04.07., 12:19
- fejes saláta, fejes saláta élettani hatása, fejes saláta jótékony hatása, saláta elterjedése, saláta története
Az április egyet jelent az első új, friss tavaszi zöldségek megjelenésével. Az elsők közt is a legelső a fejes saláta, amely a magyar konyha egyik jellegzetes zöldsége.
A fejes salátát hazánkban a XVII. század óta ismerik és termesztik, azonban a zöldség története jóval régebbre nyúlik vissza. Már az ősidőkben is fogyasztottak egyes vad saláta féléket, de az ókori Egyiptomban már termesztették is. Ekkor még leginkább a magjában található jótékony olaj miatt. Sőt a fáraók sírjában is találtak saláta magokat, amelyek arra utalnak, hogy nélkülözhetetlen tápláléka volt az akkor élő embereknek is.
Egyiptom után természetesen az ókori Görögországban, majd Rómában is elterjedt, s innentől kezdve garantált volt hódító útja Európában. Ma már több mint százféle salátát ismerünk.

Érdekesség, hogy a középkori Franciaországban találták ki először, miként lehet üveg alatt, üvegházban is termeszteni, s ettől kezdve még inkább népszerű lett a kontinensen.
A fejes salátát azért szeretjük, mert a tavasz, a megújulás zöld hírnöke. Az első friss, új tavaszi zöldség, amely megjelenik a piacokon, az üzletek polcain. Zöld levelei szorosan egymáshoz tapadva alkotják a fejét. A legzsengébbek a saláta középpontjában található levelek, de ezekben jóval kevesebb a vitamin, valamint a klorofill, mint a külső, sötétzöldebb levelekben.
Itthon főleg ecetes salátaként fogyasztjuk, vagy főzelékként, de másutt levest is készítenek belőle.
A fejes saláták közül a legtöbb vitamint és ásványi anyagot, nyomelemet, azok a fajták tartalmazzák, amelyek áttelelő fajták, például a téli vajfej saláta is. Ezeket már október végén, november elején elvethetjük, aztán márciusban, áprilisban már szüretelhetjük is.
A sok C-vitaminon kívül jelentős a B-vitamin tartalma is, ezen kívül sok vasat, kálciumot, magnéziumot is találhatunk benne. Mindenhol kiemelik, hogy jellegzetes ízét az úgynevezett laktucin adja, amely kissé bódító, álmosító, nyugtató hatású, ugyanakkor egyidejűleg növeli az étvágyat is.
Fotó:
pixabay.com
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Noni – a trópusok különleges gyümölcse
A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.
A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében
A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.