Van fájdalommentes szülés?
- Dátum: 2014.03.24., 19:46
- fájdalom, fájdalomcsillapítás, sérülés, szülés, természetes szülés, vajúdás
A szülés, vajúdás különböző, jól elkülöníthető szakaszokból áll. De hogyan lehetséges az, hogy ugyanazt a fizikai történést ilyen különbözőképpen élik meg a kismamák?
Nagyon erőteljes annak a szemléletnek a hatása, mely szerint a szülés rendkívül fájdalmas. Sokszor a szüléssel kapcsolatos elképzeléseinket, „tudásunkat” filmek, televíziós adások alapján alakítjuk ki. Akik kevés információval rendelkeznek a szüléssel kapcsolatban, azokra különösen hatással van a tévében bemutatott szüléssel kapcsolatos drámák, és üzenetek. Ezeket a hatásokat azért érdemes kihangosítani, mert a szülési fájdalommal kapcsolatos előzetes elvárások alapvetően befolyásolják magát az érzékelést is. Egy kutatás során vizsgálták, hogy a szülési fájdalommal kapcsolatos „várakozások” hogyan hatnak a fájdalom megélésére. Azok a nők, akik fájdalmasabbnak várták a szülést, nagyobb fájdalomról számoltak be, és nagyobb arányban vették igénybe a fájdalomcsillapítás mesterséges módjait is.
A fájdalom egy érzékelési folyamat, melyet több tényező is befolyásol: a fizikai hatásokon kívül, meghatározó tudatunk szerepe is. Parttalan elmélkedés lenne arról beszélni, hogy a szülés valóban fájdalmas e, és ha igen mennyire, és milyen módon tehetünk ellene. Abból érdemes inkább kiindulni, hogy a szülés általában valóban fájdalmas, de merőben eltér más fájdalomtapasztalástól, vagyis nem szabad úgy tekintenünk rá, mint például egy sérülés fájdalmára. Ha ugyanis tudatunk sérülésnek, veszélynek érzékeli a helyzetet, akkor a fájdalom üzenete, a menekülés lesz. Ha a szülési fájdalmat túlélési információként azonosítjuk, akkor szervezetünk menekülésre, vagy megküzdésre készül fel. A szüléshez azonban más energiákra van szükség, a vajúdás során jelentkező fájdalomnak más üzenete van: elengedés, együttműködés, áramlás a természet erőivel, nem érdemes küzdeni egy ilyen hatalmas erővel szemben.

Ez természetszerűleg magától értetődő lenne. Azonban sokféle külső tényező (például: rémtörténetek, hiedelmek, orvosi protokoll) befolyásolja előzetes elvárásainkat, ami egyben meghatározza azt is, hogy hogyan éljük meg a szülés történéseit. Azok a nők, akik a szülési fájdalomra úgy reagálnak, mint egy sérülésre kevésbé tudják rábízni magukat saját testük irányítására, mindenáron külső eszközökben keresik a megoldást, és nagyobb valószínűséggel akarják gyógyszeres úton csillapítani fájdalmukat.
A természetes szülés szellemisége sem hirdeti a fájdalommentes szülés élményét, de tudatosítja, hogy a vajúdás belső érzése alakítható olyan dimenziók mentén, mint például: testhelyzet, hozzáállás, szülőszoba hangulata, támogató környezet.
A normális vajúdás fájdalmának értelme van, ezért nagyon paradox az az irány, hogy a szülés gondozás legfőbb fókusza a fájdalom elkerülésére esik. Pedig a baba világra jövetelével a legtöbb anya szinte el is felejti a fájdalmat, gyakran számolnak be eufórikus állapotról is. Ezzel szemben a különböző beavatkozások „elhalasztják”, kitolják a fájdalmat, ilyenkor a felépülés is elhúzódik.
Fotó:
pixabay.com
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.