Menü

Van fájdalommentes szülés?

A szülés, vajúdás különböző, jól elkülöníthető szakaszokból áll. De hogyan lehetséges az, hogy ugyanazt a fizikai történést ilyen különbözőképpen élik meg a kismamák?

Nagyon erőteljes annak a szemléletnek a hatása, mely szerint a szülés rendkívül fájdalmas. Sokszor a szüléssel kapcsolatos elképzeléseinket, „tudásunkat” filmek, televíziós adások alapján alakítjuk ki. Akik kevés információval rendelkeznek a szüléssel kapcsolatban, azokra különösen hatással van a tévében bemutatott szüléssel kapcsolatos drámák, és üzenetek. Ezeket a hatásokat azért érdemes kihangosítani, mert a szülési fájdalommal kapcsolatos előzetes elvárások alapvetően befolyásolják magát az érzékelést is. Egy kutatás során vizsgálták, hogy a szülési fájdalommal kapcsolatos „várakozások” hogyan hatnak a fájdalom megélésére. Azok a nők, akik fájdalmasabbnak várták a szülést, nagyobb fájdalomról számoltak be, és nagyobb arányban vették igénybe a fájdalomcsillapítás mesterséges módjait is.

A fájdalom egy érzékelési folyamat, melyet több tényező is befolyásol: a fizikai hatásokon kívül, meghatározó tudatunk szerepe is. Parttalan elmélkedés lenne arról beszélni, hogy a szülés valóban fájdalmas e, és ha igen mennyire, és milyen módon tehetünk ellene. Abból érdemes inkább kiindulni, hogy a szülés általában valóban fájdalmas, de merőben eltér más fájdalomtapasztalástól, vagyis nem szabad úgy tekintenünk rá, mint például egy sérülés fájdalmára. Ha ugyanis tudatunk sérülésnek, veszélynek érzékeli a helyzetet, akkor a fájdalom üzenete, a menekülés lesz. Ha a szülési fájdalmat túlélési információként azonosítjuk, akkor szervezetünk menekülésre, vagy megküzdésre készül fel. A szüléshez azonban más energiákra van szükség, a vajúdás során jelentkező fájdalomnak más üzenete van: elengedés, együttműködés, áramlás a természet erőivel, nem érdemes küzdeni egy ilyen hatalmas erővel szemben.

Ez természetszerűleg magától értetődő lenne. Azonban sokféle külső tényező (például: rémtörténetek, hiedelmek, orvosi protokoll) befolyásolja előzetes elvárásainkat, ami egyben meghatározza azt is, hogy hogyan éljük meg a szülés történéseit. Azok a nők, akik a szülési fájdalomra úgy reagálnak, mint egy sérülésre kevésbé tudják rábízni magukat saját testük irányítására, mindenáron külső eszközökben keresik a megoldást, és nagyobb valószínűséggel akarják gyógyszeres úton csillapítani fájdalmukat.

A természetes szülés szellemisége sem hirdeti a fájdalommentes szülés élményét, de tudatosítja, hogy a vajúdás belső érzése alakítható olyan dimenziók mentén, mint például: testhelyzet, hozzáállás, szülőszoba hangulata, támogató környezet.

A normális vajúdás fájdalmának értelme van, ezért nagyon paradox az az irány, hogy a szülés gondozás legfőbb fókusza a fájdalom elkerülésére esik. Pedig a baba világra jövetelével a legtöbb anya szinte el is felejti a fájdalmat, gyakran számolnak be eufórikus állapotról is. Ezzel szemben a különböző beavatkozások „elhalasztják”, kitolják a fájdalmat, ilyenkor a felépülés is elhúzódik. 

Fotó:
pixabay.com

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.