A cigitől nem leszünk boldogabbak
Sorra dőlnek meg a cigarettázással kapcsolatos hitek. A dohányosoknak egyre kevesebb mentsváruk marad, igaz, ez most még nem jelenti egyenes arányosan azt, hogy megnő a leszokási hajlandóság.
A dohányzás egészségügyileg káros hatásai mellett nem elhanyagolható az a tény, hogy a cigaretta függőséget okoz. Így, ha meg is van a hajlandóság, a szándék a leszokásra, egyáltalán nem biztos a siker. A dohányosokra jellemző, hogy különböző gondolatokkal, állításokkal igazolják cselekedetük pozitív mivoltát. Okokat gyártanak, próbálják különböző ideológiákkal alátámasztani azt, hogy miért nem tették még le a cigarettát. Például: a cigi jót tesz a stressz ellen, megnyugtat, segít koncentrálni, ellazulni. Kell a kávéhoz, vizsgához, állásinterjúhoz, munkához, kikapcsolódáshoz, bulizáshoz.
A legtöbben elismerik, hogy ez káros, de... Jön, a szokásos de, és a különböző mentsvárak, hogy napi egy-két-három szál, stb.
A legújabb kutatások azonban könnyedén lövik ki sorra ezeket a felfújt lufira emlékeztető mentsvárakat, ideológiákat. Nemrég bebizonyították, hogy a dohányzástól nem leszünk boldogabbak, legalábbis hosszú távon semmiképpen. Sőt, épp a leszokás az, ami csökkenti a szorongást és a depressziót, azaz a dolog épp ellenkező azzal, amit sokszor bemagyarázunk magunknak. A vizsgálatok eredményei szerint a hangulat, és ezzel az életminőség is javul a cigaretta elhagyásával.
A dohányzás fizikai hátrányai régóta ismertek: nagy szerepe van a rák, szív és érrendszeri megbetegedések, valamint számos más egészségügyi probléma előidézésében. A lelket érintő negatívumok ugyanakkor ezidáig kevésbé kerültek előtérbe. Ma még a dohányosok bőszen építik a teljes leszokás elleni mentsváraikat, azonban ha az új kutatási eredmények is tudatosulnak, beépülnek a köztudatba, akkor a cigarettázás elleni harc új korszakába léphet.
Fotó:
pixabay.com
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.
Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.