Menü

Lúdtalppal az élet...

A lúdtalp hazánkban népbetegségnek számít, nagyon sokan szenvednek tőle. A talp statikai eredetű elváltozása azonban gyógyítható és jól korrigálható.

Azt mindenki tudja, hogy a lábunk milyen komoly terhelésnek van kitéve nap, mint nap. Hiszen a lábunk viseli az egész testünk súlyát, járáskor és állás közben. A láb mintegy 26 csontból áll össze és ezek egymáshoz való illeszkedése, alakja adja ki a lábfej jellegzetes, boltíves vonalát. A lúdtalp gyakorlatilag ennek a boltívnek a hiányát jelenti. Az enyhétől, az igen durva, gyakorlatilag járásképtelenséget okozó változatig, többféle lúdtalpat megkülönböztet az orvoslás.

A lúdtalp kialakulhat kisgyermekkorban is. Azt azonban tudni kell, hogy a babák, kisgyerekek esetében két éves korig nem beszélhetünk kóros elváltozásról. Hiszen ezekben a napokban, hónapokban fejlődnek ki a láb különböző izmai, csontjai, egyéb részei. Főleg azok a gyerkőcök válnak lúdtalpassá, akiket a szüleik siettetnek a járással, a talpra állással. Ha megfelelő időt hagyunk a kicsiknek, hogy a maguk tempójában, szépen, fokozatosan fejlődjenek, kússzanak, másszanak és maguktól álljanak két lábra, akkor szinte biztos, hogy a lúdtalp elkerülhető.

Legközelebb a pubertás korban kell megint különösen odafigyelni, hiszen ebben az időszakban rövid idő alatt hatalmasat nőnek a gyerekek és ez a fejlődés sok esetben nagyon megterheli a lábat. Előfordulhat, hogy ez a végtag képtelen követni a gyors növést és deformációval, nem várt elváltozással reagál, magyarán kialakul a lúdtalp.

Felnőtt korban főleg azok a veszélyeztetettek, akik állómunkát végeznek, vagy hatalmas túlsúlyt cipelnek, esetleg a várandós kismamák.  Az ilyen esetekben megjelenő deformációk jól kezelhetőek és könnyen korrigálhatóak lúdtalp tornával, valamint lúdtalp betéttel. Gyerekek esetében feltétlenül forduljunk orvoshoz, hogy a komolyabb ortopédiai elváltozásokat megelőzzük.

Fotó:
pixabay.com

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget

Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.

Antibiotikumkúra: nem mindegy, hogyan szedjük

Az antibiotikum sok esetben nélkülözhetetlen a bakteriális fertőzések kezelésében, ám a helytelen alkalmazása kellemetlen mellékhatásokhoz és hosszú távon egyre nehezebben kezelhető fertőzésekhez vezethet. Nem elég kiváltani a receptet: a megfelelő adagolás, a kezelés időtartama és a szervezet jelzéseinek figyelése is fontos szerepet játszik a gyógyulásban.

Esti edzés: hogyan hat a szervezetre, az alvásra és a fogyásra?

Az esti edzés egyre népszerűbb azok körében, akik napközben dolgoznak, tanulnak, vagy egyszerűen az esti órákban érzik magukat energikusabbnak. Bár sokan úgy gondolják, hogy a késői testmozgás megzavarhatja az alvást, a kutatások szerint a megfelelően megválasztott intenzitású és időzítésű esti edzés számos pozitív hatással lehet a szervezetre.