Menü

Már a piacon a medvehagyma

A tavasz első, új növénye az ínycsiklandó medvehagyma. Bódító illatú növény, amely nyersen és sütve, főzve egyaránt finom és egészséges.

A medvehagyma főleg a bükkös, tölgyes erdők aljnövényzetében nő, ahol megjelenik, ott szőnyegszerűen borítja a talajt. Évelő növény, amit márciustól elejétől virágzásáig gyűjthetünk, nagyjából április végéig. Végre az első zöld csokrokat már beszerezhetjük a piacokon, s érdemes kihasználni ezt az időszakot, hiszen ilyenkor még elég ritka a friss, új zöldség, gyümölcs, viszont a medvehagymából sokfélét készíthetünk.

A medvehagyma igen értékes gyógynövény. Magas C-vitamin tartalma miatt erős immunerősítő. A legerősebb béltisztító növény, amit csak ismerünk. Bármilyen emésztési problémára hatásos, de bélfertőzés esetén is bevethetjük. Lassan, de biztosan csökkenti a magas vérnyomást. Erős vértisztító, de a májra, az erekre, a vesékre is hasonlóan hat. Épp erősen tisztító, méregtelenítő hatása miatt a népnyelv úgy tartja, a téli álomból felébredő medve is ezt a növényt keresi először, hogy a hosszú pihenés után regenerálja szervezetét. Ezért lett a neve is medvehagyma.

Az időseknek különösen ajánlott a fogyasztása, a tüdőkór, vízkór, a heveny, idült köhögés, a nehézlégzés ellen is gyógyszer.

Szmogriadó esetén különösen érdemes rendszeresen fogyasztani, ólommentesítő hatású. A nagyvárosokban, vagy forgalmas helyeken élőknek ugyanígy tanácsos a medvehagyma szezonban mindennap enni belőle.

Enyhíti a szédülést, a fejfájást. Vérhígító hatású. Magas vastartalma a vérszegényeknek ideális.

Nem mehetünk amellett szó nélkül, hogy összetéveszthető a gyöngyvirággal és a tavaszi kikericcsel. Épp ezért mindig dörzsöljük meg a levelét, hogy érezzük bódító fokhagyma illatát, ellenkező esetben ne szedjük le a növényt, mert az említettek súlyos mérgezést okozhatnak, akár kismértékben is.

Nagyon sokféle étel készíthető belőle, de a legjobb, ha nyersen fogyasztjuk. Persze készíthetünk belőle krémlevest, hozzá adhatjuk pogácsához is, vagy különböző húsételekhez, tésztákhoz is. Szinte mindenhez passzol.

Fotó:
pixabay.com

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?

Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket

Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.