A szülésről másképpen
- Dátum: 2014.02.17., 08:27
- császármetszés, szülés, szülésznő, természetes szülés, várandóság
A természetes szülés nemcsak a hüvelyi úton történő szülést jelentheti, hanem egy komplex szemléletmódot is, mely már a várandóságot is meghatározza.
Tehát nemcsak arról van szó, hogy a szülést minél kevesebb sebészi beavatkozás övezze. Már a terhesgondozás során fontos lenne, hogy az orvosi értékek (például: baba méretei) protokoll szerinti rögzítése mellett, megvalósuljon a kismama lelki, mentális támogatása is a várandóság alatt.
Alapvetően tehát nem is az alternatív kontra kórházi szülés összevetéséről van szó, szerencsére ma már a két fogalom nemcsak egymás teljes ellentéteként jelenik meg.
A közhiedelemben az a fajta gondolkodás, nézet is megjelenik olykor- olykor, hogy a császármetszés „jobb” változata a szülésnek, mivel úgy tűnhet, hogy kevésbé fájdalmasabb, és kevesebb kellemetlenséggel jár. Ez egy teljesen téves következtetés, szerencsére ma már nem is olyan meghatározó szemlélet. Gyökere viszont onnan ered, hogy bizonyos megközelítésben a vajúdás folyamatának leírásánál csak az orvosi beavatkozásokra fókuszálnak (például: gátmetszés). Minél jobban erősítjük a szülés folyamatának ezen oldalát, egyre kevésbé tudjuk a folyamatot egy természetes áramlásként értelmezni, és átélni. És ez korántsem jelenti azt, hogy a szülést idealizálni kell, a lényeg nem azon van, hogy mennyire fájdalmas egy szülés vagy sem, az már csak következmény (ki hogyan éli meg).
A természetes szülés gondolatát a bábai modell tükrözi leginkább (ez nem egyenlő az otthonszüléssel). Ebben a megközelítésben a szülésznő az egész várandóság alatt támogatja a kismamát, és ez a segítségnyújtás egyenrangú viszonyon alapul. A lényeg, hogy a szülés egy természetes állapot, mely az adott nő illetve a család történetének kiemelt eseménye.
Egyébként kutatások is bizonyítják, hogy a szülőnői attitűddel gondozott várandóság és szülés során jóval kevesebb beavatkozásra van szükség.
Fotó:
sxc.hu
A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.