Menü

A szülésről másképpen

A természetes szülés nemcsak a hüvelyi úton történő szülést jelentheti, hanem egy komplex szemléletmódot is, mely már a várandóságot is meghatározza.

Tehát nemcsak arról van szó, hogy a szülést minél kevesebb sebészi beavatkozás övezze. Már a terhesgondozás során fontos lenne, hogy az orvosi értékek (például: baba méretei) protokoll szerinti rögzítése mellett, megvalósuljon a kismama lelki, mentális támogatása is a várandóság alatt.

Alapvetően tehát nem is az alternatív kontra kórházi szülés összevetéséről van szó, szerencsére ma már a két fogalom nemcsak egymás teljes ellentéteként jelenik meg.

A közhiedelemben az a fajta gondolkodás, nézet is megjelenik olykor- olykor, hogy a  császármetszés „jobb” változata a szülésnek, mivel úgy tűnhet, hogy kevésbé fájdalmasabb, és kevesebb kellemetlenséggel jár. Ez egy teljesen téves következtetés, szerencsére ma már nem is olyan meghatározó szemlélet. Gyökere viszont onnan ered, hogy bizonyos megközelítésben a vajúdás folyamatának leírásánál csak az orvosi beavatkozásokra fókuszálnak (például: gátmetszés). Minél jobban erősítjük a szülés folyamatának ezen oldalát, egyre kevésbé tudjuk a folyamatot egy természetes áramlásként értelmezni, és átélni. És ez korántsem jelenti azt, hogy a szülést idealizálni kell, a lényeg nem azon van, hogy mennyire fájdalmas egy szülés vagy sem, az már csak következmény (ki hogyan éli meg).

A természetes szülés gondolatát a bábai modell tükrözi leginkább (ez nem egyenlő az otthonszüléssel). Ebben a megközelítésben a szülésznő az egész várandóság alatt támogatja a kismamát, és ez a segítségnyújtás egyenrangú viszonyon alapul. A lényeg, hogy a szülés egy természetes állapot, mely az adott nő illetve a család történetének kiemelt eseménye.

Egyébként kutatások is bizonyítják, hogy a szülőnői attitűddel gondozott várandóság és szülés során jóval kevesebb beavatkozásra van szükség. 

Fotó:
sxc.hu

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.