Önerősítés, a stabilitás útja
- Dátum: 2014.01.26., 18:06
- gyönyör, kritikai gondolkodás, önerősítés, önismeret, stabilitás
Az önerősítés nem mást jelent, mint a rossz szokásoktól, hibás beidegződésektől való megszabadulást, ezáltal stabilabb és szabadabb emberekké válhatunk, illetve az életünket megnehezítő válságokat is mérsékelhetjük.
Ez jól hangzik, de első hallásra elvontnak tűnhet, a megvalósításával kapcsolatban pedig szintén sok kérdés merülhet fel. Pedig a filozófia és pszichológia is számos konkrét megoldást javasol, melyek segítségével önmagunkat tudjuk erősíteni.

A hamis gondolatokkal való leszámolás régi tanítás, és közelebbről értelmezve sok igazságot rejt. Ha kicsit tudatosabban vizsgáljuk saját gondolkodásmódunkat és vágyainkat, észrevehetjük, hogy a legtöbb gondolat a fejünkben a boldogság kritériumairól, másoktól származnak. A külső elvárások, és sablonok a boldogságra nézve könnyen válhatnak gondolkodásunk központi elemévé, pedig gyakran csak tartalom nélküli ideálképekről van szó.
A gyönyör megtapasztalása, megélése segíthet közelebb kerülni a megoldáshoz, ám a gyönyör lényege a fájdalom megszűnése. Ha viszont valaki ezt (a gyönyört) kényszeresen fokozni akarja, könnyen függővé válhat. Ez pedig ugyancsak a szabadság elvesztését jelenti, ami ellentéte az önerősítésnek.
Általános tanács az is, hogy a stabilitás érdekében a túlzó emóciók ellen is fel kell lépnünk. Ez is csak elsőre tűnik légből kapott ötletnek, valójában nemcsak egy jól hangzó tipp. Arra utal, hogy el kell tudnunk engedni a helyzetek uralmával kapcsolatos ragaszkodásunkat. Az életben a legtöbb helyzetet nem mi uraljuk, hanem sok- sok külső tényező együttesen alakítja, az viszont tőlünk függ, hogyan reagálunk a különböző helyzetekben. Az érzelemszabályozás is lépés a stabilitás irányába.
A kritikai gondolkodás elsajátítása is meghatározó lehet az önerősítés útján. Vagyis érzékennyé kell válnunk a felszín alatt meghúzódó igazságokra. Nem kell mindig az éppen elénk rakott receptekből főznünk, persze ehhez kreativitásra is szükség van. Mindig lesznek készen elénk tálalt életmódok, életfelfogások, örömszerzési utak, de ha nem látunk ezeken túl, akkor kritikátlanul és tehetetlenül sodródunk csak. Az önmegvalósítás nem azt jelenti, hogy hajszoljuk a sikert és a boldogságot, hanem elsősorban azt, hogy megalkotjuk a saját életünknek leginkább megfelelő boldogulási koncepciót. Tehát nem arra érdemes koncentrálni, hogy mások szerint miként kell boldognak lenni, és hogyan kell önmagunkat megvalósítani.
Igen, a legtöbb tanács valóban filozofikusnak tűnhet, de valójában egyszerű és gyakorlati megvalósításra is vonatkozó bölcsességekről van szó, melyek utat mutathatnak az önismeret és az önerősítés folyamataiban.
Fotó:
pixabay.com
Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot
Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.
Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról
Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.
A hipochondria lélektana
A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mentális nagytakarítás
Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.