Tévhitek a szoptatással kapcsolatban
- Dátum: 2014.01.11., 22:10
- fogamzásgátlás, szoptatás, tejtermelés, tévhitek
A szoptatással kapcsolatos tapasztalatok eltérőek lehetnek, hiszen a kismamák és a kisbabák „paraméterei” (lelki és fizikai adottságai) is különbözőek. Pont ezért sem érdemes túlzottan hinni a jó indulatú, de nem feltétlenül tényeken alapuló tanácsokban, sok tévhit származik ilyen forrásból.
Íme, néhány tévhit és cáfolata a szoptatással kapcsolatban!
A mell nagyságából nem következik egyenesen arányosan a tejtermelés mennyisége, mell mérete ezt nem befolyásolja. Ha hiányoznak a tejmirigyek akkor nem termelődik tej, de attól még, hogy valakinek kisebb a melle, nem jelenti, hogy nem is tud majd szoptatni.
A belövellés (tejtermelés megindulás) előtt sem éhezik a baba, mivel aprócska gyomra már pár csepp tejtől is megtelik. Ráadásul a babák pár napra elegendő tápanyagtartalékkal jönnek a világra, ezért még akkor sem éheznek, ha esetleg nem kapnak vizet sem.
Amennyiben hízik a baba, akkor biztosan elegendő számára a tej, akkor is, ha ennek ellenére sokat sír. A sírásnak ilyenkor más okai lehetnek.
Az is tévhit, hogy a besárgult babát tej helyett vízzel kell itatni. Az anyatej kissé hashajtó hatású is, éppen ezért segíti a sárgaságot okozó anyag kiürülését a baba szervezetéből. Ugyanakkor a besárgult baba sokkal fáradékonyabb és aluszékonyabb lehet, ezért a szoptatáshoz több időre és nagyobb türelemre van szükség.
A szoptatás idejével kapcsolatos tévhiteknek sem szabad hinnünk. Nagyon eltérő lehet, hogy mennyi idő alatt indul be a tejtermelés, az elején a szoptatás akár egy óráig is eltarthat, míg nagyobb gyerekek esetében lehet, hogy csak 20 percet vesz igénybe. Ez teljesen természetes.
Sokszor hangzik el az is, hogy a szoptatásnak fogamzásgátló hatása van, ez csak részben igaz. Elvileg ugyanis a szoptatás alatt általában valóban nincsen peteérés, de ez egyénenként nagyon változó lehet. Ráadásul az első menstruációt már megelőzi egy peteérés, így a teherbe esés egyáltalán nem kizárható.
Fotó:
pixabay.com
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései
Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.
Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés
Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.