Menü

Dohányzás: úgy csökken, hogy nő

Talán a megszorításoknak, talán a trendnek, de valószínűleg inkább mindkettőnek köszönhetően arányaiban csökkent a dohányzók száma. A fogyasztás, legalábbis a világstatisztikák szerint, mégsem esett vissza.

Környezetünkben, saját bőrünkön is tapasztalhatjuk, hogy egyre kevesebb a dohányos. Nem lehet cigizni az éttermekben, a tömegközlekedési eszközökön, sőt már a buszmegállókban, a strandokon, különböző intézmények közelében, és az épületbejáratok közelében sem. Az adóterhek növelésével szintén lehet hatni a fogyasztás csökkentése érdekében. A lehetőségek beszűkülése és az ár növekedése csak az egyik dolog, a másik a dohányellenes lobbi, amely az utóbbi időszakban az egészséges életmód divatossá válásával párhuzamosan nagyon megerősödött.

A statisztikák szerint a dohánytermékek forgalma nem esett, hanem emelkedett, ami nyilvánvalóan a népességnövekedésnek köszönhető. Egyes országokban (például Kínában, Oroszországban, Fülöp-szigeteken, Olasz- és Görögországban) sokan és egyre többen cigarettáznak, míg másutt a leszokás a divat. A leszokás azonban az esetek több mint egyharmadában nem végleges.

Az arányok mindenesetre javultak, míg harminc évvel ezelőtt a férfiak több mint negyven százaléka dohányzott, ma ez az adat harminc százalék körül van. A nőknél világszinten ezen időszak alatt csaknem megfeleződött az arány.

Az irány és a módszerek tehát megfelelőek, de a szakemberek szerint a mostani „leszoktató” rendszernél még hatékonyabbra van szükség annak érdekében, hogy a dohányzók és az azzal összefüggő betegségek száma igazából csökkenjen.

Fotó:
pixabay.com

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.

Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.