Vízkereszt és házszentelés
- Dátum: 2014.01.02., 14:50
- farsang kezdete, karácsony zárása, vízkereszt, vízkereszt és népszokások, vízkereszt ünnepe
A karácsonyi ünnepkör zárása a vízkereszt, amit hivatalosan január 6-án tartanak, de újabb időkben az egyház a hozzá legközelebb eső vasárnap tartja meg.
A vízkereszt az egyik legrégibb egyházi ünnep, a karácsony zárást, a farsangi időszak kezdetét jelöli ki. Az egyház ezen a napon emlékezik meg a három napkeleti bölcsről, Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról, aki a legenda szerint egy vezérlő csillagot követve jutnak el Betlehembe, hogy tiszteletüket tegyék a zsidók királya, az újszülött Jézus előtt.
Számos népszokás is kötődik ehhez az ünnephez. Manapság úgy tartják, ezen a napon kell lebontani a feldíszített karácsonyfát, mert ezután már szerencsétlenséget hoz.
Maga a vízkereszt elnevezés abból adódik, hogy ezen a napon vizet és tömjént szenteltek a templomokban.
A néphiedelem szerint a vízkeresztkor megszentelt víz egész évben nem romlik meg és elűzi a rossz szellemeket is.
Egyes helyeken palackokban vitték haza a megszentelt vizet a hívők és torokfájás ellen itattak belőle a családtagjaikkal. Máshol hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszonyi koszorúra és a koporsóra is, megint másutt pedig az állatok óljára locsoltak belőle, sőt a kútba is öntöttek belőle. A házszentelés szokása is vízkereszthez kötődik.
Néhány mediterrán országban nem szenteste, hanem vízkeresztkor kapnak ajándékot a gyerekek, Olaszországban, vagy Portugáliában is jóságos boszorka hozza az ajándékokat.
Fotó:
pixabay.com
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.