A király beszéde és gyógyulása
- Dátum: 2013.10.23., 20:38
- beszédhiba, dadogás, logopédia, okok, szülőkkel való kapcsolat
A király beszéde című film csaknem nyolcvan évvel ezelőtt játszódik, mégis számos olyan igazságot, információt szemléltet a dadogással kapcsolatban, amit a 21. században is érdemes tudatosítani.
A film először is ábrázolja a dadogással kapcsolatos tévhiteket, amelyek hosszú időn keresztül tartották magukat, megnehezítve ezzel a probléma orvoslását. Azt is szemlélteti, hogy a szülők magatartása, érzelmi viszonyulása, elvárásai nagyban szerepet játszanak a dadogást okozó összetett lelki problémában.
A beszédelsajátítás normál esetben három éves korra befejeződik. Az esetek többsége azonban a dadogás később jelentkezik, tehát leszögezhetjük, hogy senki sem születik dadogva.
A háttérben gyakran nem optimális kapcsolati tényezők állnak. Vagyis feszültségekkel, esetlegesen traumatikus élményekkel terhelt környezet nagyban hajlamosíthat a dadogás kialakulására főleg gyermekeknél. A szülőkkel való kapcsolat is kritikus pont lehet. Éppen ezért egy terápia során a pszichológusok, logopédusok elsősorban a szülőkkel foglalkoznak. Ez persze nem mindig könnyű, hiszen a szülőknek rendkívül nehéz megbirkóznia ezzel a helyzettel. Ha szülők elutasítóak, és elhárítják a problémát, akkor csökken a visszafordíthatóság, vagyis a gyógyulás esélye.
Fontos leszögezni, hogy a dadogás nem beszédhiba. A dadogónak a beszédben résztvevő szervei (ajkak, nyelv, gége) épek és egészségesek. A logopédia egyébként hosszú időn keresztül beszédhibának tekintette a dadogást, ennek megfelelően dolgoztak ki kezelési módszereket, például speciális légzési gyakorlatokat. Így sokáig (ahogyan az említett filmben is bemutatták) az igazi okok rejtve maradtak, és a kezelési módszerek hatástalannak bizonyultak, legalábbis hosszú távon mindenképpen.
Gyakran tapasztalható az a jelenség is, hogy például bábjáték közben abbamarad a dadogás. Ez is egyértelműen igazolja, hogy nem szervi elváltozásról, és visszafordíthatatlan folyamatról van szó. Leghatásosabb, ha gyermekkorban feltárjuk az okokat, és kezeljük azokat. Ehhez viszont a szülők részéről nagyfokú tudatosságra és önkritikára van szükség.
Fotó:
pixabay.com
Miről szól a düh valójában? Az elrejtett sebezhetőség kérdése
A düh érzését gyakran félelmetes, sőt ijesztő emócióként tartjuk számon, ami összemosódik a haraggal és a feszültséggel. Azonban mit jelent ez a belső jelenség? Hogyan kapcsolódik a sebezhetőséghez vagy éppen az önvédelemhez, és hol húzódik a határ felindultság és az agresszió között?
Miért ragaszkodunk a megszokotthoz, ha nem is éri meg? A mentális horgonyzás jelensége
Bizonyára találkoztunk már hamisnak érződő kedvezményekkel vagy félrevezető akciókkal a mindennapjaink során, csak nem tudtuk, hogy ennek az effektusnak neve is van: a mentális horgonyzás, azaz az anchoring effect. A jelenség a viselkedési torzítások egyike, mellyel a közgazdaságtan és a pszichológia területe is folyamatosan foglalkozik.
Ne tiltsd, tanítsd
Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődésének kulcsa az édességek teljes tiltása. Azonban a szakemberek egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet jobb eredményhez – sőt, sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Kötődési típusok bemutatása
A kötődés kérdése évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, hiszen alapvető szerepet játszik személyes jólétünkben, kapcsolati mintázatainkban és társas életünkben. A pszichológiában a kötődési stílusok befolyásolják, hogyan érezzük, viselkedésünket és reagálunk másokkal való kapcsolatainkban. A különböző kötődési típusok egymással való kölcsönhatása jelentős hatással lehet párkapcsolataink sikerességére és dinamikájára.
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted
Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.