Alvás, mint természetes terápia
- Dátum: 2013.10.11., 08:19
- álom, alvás, alvásmegvonás, érzelmek feldolgozása, hangulatjavító
Az alvás és az álmok hangulatjavító szerepe régóta ismert. Erre utal a következő, gyakran hangoztatott köznapi kifejezés is: „reggelre kisimulnak a ráncok”. Az alvás nemcsak a fizikai regenerációhoz elengedhetetlen, hanem érzelmeink feldolgozásában is.
Bár az álmok hatása és szerepe régóta izgatja az emberi érdeklődést, sokáig az álomfejtés, és az álmok, mint jóslatok szerepeltek a vizsgálódás középpontjában.
Mára már számos tudományos vizsgálat bizonyítja az álmok hangulatra gyakorolt hatását. A szakemberek szerint a gyors szemmozgásos szakasz (REM fázis) úgymond az álmok területe, ilyenkor a legélénkebb, leggazdagabb az álmodás folyamata. A hangulatjavító hatás mellett az alvásnak és az álmoknak fontos szerepe van abban is, hogy képesek legyünk hosszú távon megküzdeni a különböző negatív érzésekkel.
Másik vizsgálati oldal, az alvásmegvonás hatásai és következményei. Alváshiány, alvásmegvonás következtében az embereknek jelentősen csökken a figyelmük és a koncentráció képességük, ugyanakkor érzelmileg fokozottan ingerlékenyek lesznek. Az alvás és az álmok hatással vannak az érzelmi reakciók szabályozására. Ezért fontos, hogy lehetőség szerint megfelelő időt szenteljünk az alvásra. A nem kellő mélységű és töredezett alvás káros hatással lehet érzelmi agyunk működésére.
A REM fázis jótékony hatását tükrözi a következő folyamat is. Alvás közben agyunk olyan érzelmi szabályozásra képes, mely során egy igen kellemetlen élmény megszabadul eredeti érzelmi intenzitásától, így feldolgozhatóvá válik.
Fotó:
pixabay.com
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.