Menü

Ki gondolná, hogy egy csecsemő is lehet depressziós?

Pedig a korai gyermeki depresszió létezik, a szakemberek szerint genetikai tényezők is okozhatják, de anyai viselkedés hatására is kialakulhat.

A szülés utáni depresszió jelensége (okai, jellemzői) közismert, az is lehet, hogy nem a szülés és terhesség váltja ki az anyából ezt a lehangolt állapotot, hanem elve egy depresszív személyiség. Egy biztos, kutatások igazolják, hogy az anya krónikus depressziója fejlődési nehézségeket okozhat a gyermeknél.

Ha ugyanis az anya depressziótól szenved kevésbé érzékeny a gyermek szükségleteire, és ingerszegényebb társas környezetet nyújt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a depressziós anyák kevesebbszer érintik meg csecsemőjüket, kevesebbet beszélnek hozzájuk, gyermekük mosolyára pedig gyakorta nem mosollyal reagálnak, hanem idegességgel.

A gyerekek sokszor leutánozzák az anya negatív válaszstílusát, vagy egyszerűen így reagálnak a depresszív viselkedésre. Mindenesetre ezek a gyerekek alacsonyabb aktivitásszinetet mutatnak, vagyis kevesebbet mozognak, és játszanak. Ezt a negatív viselkedést pedig nemcsak az anyával szemben, hanem mások esetében is produkálják.

Ha az anya depressziója folytatódik, akkor a gyermek esetében is megmarad ez a negatív fejlődési irány. Ezek a gyerekek nemcsak, hogy depresszióra hajlamosak, hanem nyelvi és társas feladatokban gyengébben teljesítenek, ingerlékenyek, figyelmük könnyen elterelhető.

A jó hír az, hogy ha az anya kigyógyul a depresszióból, akkor a gyereknek is meg van az esélye a normális fejlődésre a továbbiakban.   A krónikus, tartós vagy időnként kiújuló anyai depresszió viszont különösen káros a gyermek hosszú távú fejlődésére nézve.

Fotó:
pixabay.com

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.