Természetes szemölcsirtó
- Dátum: 2013.09.23., 14:51
- antibakteriális, epebántalmak, gyógynövény, májbántalmak, sárgás nedv, szemölcs, tyúkszem, vérrehulló fecskefű
A népi gyógyászat egyik legsokoldalúbb gyógynövénye a vérrehulló fecskefű: mindenféle bőrbajokra, szemölcsre, tyúkszemre, nehezen gyógyuló sebekre, ótvarra, illetve máj- és epebántalmakra, epekőre, fogfájásra, látásjavításra, refluxra is használták.
A vérrehulló fecskefű gyógyító hatását már ősidők óta ismerik, mégis az elmúlt néhány évtizedben visszaminősítették gyomnövénynek. Elterjedt róla, hogy mérgező, pedig sokkal inkább gyógyító hatású.
A mákfélék családjába tartozik az aranysárga virágokat hozó növény, amely a népi gyógyászat kedvelt és ismert „gyógyszere” volt.
Hogy miért nevezik így, arról csak feltételezéseink vannak. Állítólag már ókori feljegyzések is beszámoltak arról, hogy a fecskék a nedvével táplálkoznak és ezzel erősítették a látásukat, sőt beteg fiókáikat is ezzel, pontosabban a szárában található tejjel, nedvvel gyógyították meg.
El is érkeztünk a növény egyik legfontosabb tulajdonságához: a vérrehulló fecskefű szárában található sajátságos sárga nedv több mint harminc féle alkaloidot tartalmaz és jobbára ezeknek köszönheti jótékony, gyógyító hatásait is.
A népgyógyászat elsősorban tyúkszem és szemölcsirtásra használta. Aki nem hisz a gyógyszertárakban kapható szemölcsirtókban, mert hiába próbálta, nem jutott velük eredményre, az szedjen az árokparton naponta egy-egy szál vérrehulló fecskefüvet, törje ketté a szárát és dörzsölje be a szemölcsöket. Két hétig ismételje meg ezt, legalább naponta kétszer. A szemölcsnek nyoma sem marad és vissza sem tér.
Külsőleg különböző más bőrbajokat is meg lehet vele gyógyítani, például nehezen gyógyuló, elfertőződött sebeket, vagy ótvart is.
Igen magas C-vitamin tartalmú, vérképző, vértisztító hatású. A belőle főzött teát máj és epebántalmakra, epekőre, refluxra is ajánlják. Kiváló fájdalom csillapító és görcsoldó, és az idegrendszer egyik legjobb barátja.
A legfrissebb kutatások szerint erős gyulladáscsökkentő, antibakteriális, rákellenes hatású is.
Fotó:
pixabay.com
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.