Korunk betegsége a mangéziumhiány
- Dátum: 2013.09.11., 11:17
- fontos, kezelés, magnézium, magnéziumhiány, tünetek
Zsíros, sós ételek, édes üdítők és fagylaltok, sok alkohol. Mindezek fogyasztása kevés mozgással párosítva általános jelenség ma hazánkban. Az egészségtelen életmód sok bajt okoz a szervezetben. Közülük kevesebb szó esik a magnéziumhiányról. Pedig ennek az ásványi anyagnak a hiánya nemcsak izomgörcsöt és levertséget, hanem szívizom problémákat is okozhat. Röviden bemutatjuk, hogy milyen tünetei vannak a magnéziumhiánynak és hogyan védekezhetünk ellene.
A magnézium az emberi szervezetben a negyedik legnagyobb mennyiségben jelen lévő ásványi anyag. Jelenléte nagyon sok folyamatban nélkülözhetetlen. Így például szerepe van a vázizom, a szívizom és a méhizom működésében, az idegműködésben. Jótékonyan befolyásolja a szív- és érrendszer működését, gátol bizonyos szívfrekvencia zavarokat, szabályozza a vérnyomást.
A megfelelő magnézium bevitel mennyisége nőknél naponta 300, férfiaknál naponta 350 milligramm. Megfelelő táplálkozás és életmód mellett ez a mennyiség a táplálékkal is bevihető. Ám bizonyos esetekben magnéziumpótlásra lehet szükség, hogy az ásványi anyag hiánya ne okozzon betegségeket.
A fokozott stressz például emeli a napi magnézium szükségletet. Ha ezt nem vesszük figyelembe, bizony problémáink lehetnek. Szintén előidézheti a magnéziumhiányt a túlzott fehérje- és zsírfogyasztás, a foszfát-tartalmú élelmiszerek, például szénsavas üdítőitalok, virslik, felvágottak, fagylaltok túlzott fogyasztása, a túl sós ételek, a túlzott fogyókúra. Terhes nőknek és szoptatós anyáknak is szüksége lehet magnéziumpótlásra.
Mivel a magnézium-sók oldódnak a vízben, a gyakran alkalmazott, hibás konyhai eljárásokkal magunk is csökkentjük az egyébként egészséges ételek magnéziumtartalmát. Így például nem jó túl hosszan áztatni, főzni a magnézium tartalmú ételeket, illetve ha lehet érdemes kevés főzővízben elkészíteni, és a vizet is felhasználni, hisz abban oldódik ki a magnézium egy része. A „túlfinomított” gabona alapú termékek - a fehérkenyér, finom pékáruk - túlzott fogyasztása is a magnézium bevitel csökkenéséhez vezet.
A magnéziumhiányt elsősorban egészséges táplálkozással, életmódváltással érdemes kezelni. A legfontosabb magnéziumforrások a burgonya, a zöldségek, a különféle hüvelyesek és halfélék és a csonthéjas gyümölcsök. Fontos a megfelelő magnéziumtartalmú ásványvizek fogyasztása is, különösen azok számára, akik aktívan sportolnak. Figyeljünk arra, hogy az elérhető forrásvizek és ásványvizek magnéziumtartalma nagymértékben eltérhet, ezért mindig érdemes elolvasni a csomagoláson lévő információkat.
Amennyiben szükséges, vény nélkül kapható gyógyszerekkel is segíthetjük szervezetünk magnéziumpótlását. Érdemes olyan készítményt választani, amelyik szerves savat (orotát) is tartalmaz, hiszen ezek fokozzák a magnézium felszívódását a szervezetben.
A www.magnerot.hu oldalon a részletes információkat olvashatnak az érdeklődők a magnéziumról, annak hiánytüneteiről és a magnéziumpótlás fontosságáról.
Forrás:
Nesbreakers Communication
Fotó:
sxc.hu
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Mire figyeljünk sampon választáskor?
Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.
Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?
A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.