A vöröshagyma – a könnyeken túl
- Dátum: 2013.06.20., 19:27
A több ezer éve ismert vöröshagyma Délnyugat-Ázsiából származik, Egyiptomtól kezdve a görögökön és a rómaiakon keresztül az egész világot meghódította. Mi is régóta ismerjük, a makóiak pedig hungarikumot fejlesztettek ki belőle. Vajon mi a titka?
A könnyet csalogató vöröshagyma jótékonyhatásait már az ókori gyógyászat is felfedezte, s közülük jó néhányat a modern orvostudomány is elismer. A remek ízt adó növény többek között baktériumölő hatású, segít a nátha tüneteinek kezelésében, valamint a szív és érrendszeri panaszok megelőzésében. A népszerű konyhai fűszert, sült és főtt ételeink megízesítőjét gyógyhatású szerként étvágygerjesztésre bélféregűzésre, vizelethajtásra, köhögés enyhítésére, illetve vércukor csökkentésére is sikerrel használják.
Ami a történetét illeti, nem fűződnek hozzá különlegesen nevezetes dolgok, ám népszerűsége elvitathatatlan. Ókori egyiptomi, görög és római források is gyakran tesznek említést róla, elsősorban, mint élelmiszerről, de az indiaiak bizonyítottan gyógyászatra is hasznosították. Nem mellesleg, a vöröshagyma nem egyszer a tudományos fejlődés előrehaladásához is hozzájárult: a könnytermelés vizsgálatában és a növények rendszerezésében töltött be szerepet.
Mi, magyarok is régóta ismerjük (őseink többek között hajma, vereshajma, mózespecsenye, zsidószalonna neveken említették), sőt nemesítésében élen járunk. A 19. században elterjedő makói vöröshagyma igazi hungarikumnak számít. A jellegzetes makói hagymának több típusa van.
A vöröshagyma B és C vitamint tartalmaz, csípős ízét, illatát és jótékony hatásainak jelentős részét pedig az allilszulfid nevű kéntartalmú vegyület adja.
Fotó:
sxc.hu
Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják
Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.
A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni
A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?
Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk
A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.
Töredezett ajkak: mi áll a háttérben, és hogyan lehet hatékonyan kezelni?
A töredezett, kiszáradt ajkak sokak számára visszatérő problémát jelentenek. Bár elsőre csupán esztétikai kellemetlenségnek tűnhetnek, valójában fájdalmat, égő érzést és akár vérzést is okozhatnak. Az ajkak állapota ráadásul nemcsak az időjárástól függ, hanem az életmódtól, a táplálkozástól, a folyadékbevitel mértékétől, sőt bizonyos betegségek vagy gyógyszerek is szerepet játszhatnak a kialakulásukban.