Az akklimatizáció kulcskérdés
- Dátum: 2013.05.25., 22:23
Az extrém sportokat bemutató rovatunkban, Erőss Zsolt és Kiss Péter szomorú eset után a hegymászással ismerkedhetnek meg behatóbban.
A hegymászás olyan szabadidős tevékenység, ahol a magashegységi övezetben emelkedő hegycsúcsok meghódítása a cél. A világ legmagasabb pontja a Mount Everest, vagyis a Csomolungma, amely 8856 méter magasra tör. A földkerekségen összesen tizennégy 8000 méter fölé magasodó hegyet ismerünk, s ezeket csak a legjobbak, legkiválóbbak tudták meghódítani, a legutóbbi esetet ismerve, akár az életük árán is.
A hegymászás, vagy alpinizmus története egészen a XIV. századig nyúlik vissza, akkoriból maradtak fenn az első írásos emlékek. Biztosak lehetünk benne, hogy ebben az időben is akadtak olyan emberek, akik képesek voltak komoly erőfeszítéseket tenni azért, hogy meghódítsák a hegyek csúcsait és gyönyörködhessenek az alattuk elterülő táj szépségében. Később már tudományos kutatásokkal is összekötötték az alpinizmust, különböző hőmérsékleti, kőzettani, biológiai, élettani és egyéb méréseket is végeztek.
A Mount Blanc meghódítása volt az első jelentős lépés a hegymászás történetében, ez 1786-ban történt meg, s ettől kezdve rohamos fejlődésnek indult a sportág. A Csomolungmát 1953-ban sikerült először meghódítani.
A legelső ismert magyar hegymászó Frőlich Dávid késmárki geográfus volt, aki 1615-ben megírta, miként mászta meg a Magas-Tátra legmagasabb pontját. A későbbi évszázadokban , pontosan 1873-ban alakult meg hazánk első turista egyesülete, majd 1885-ben jelent meg a mai napig alapműnek számító Zsigmondy Emil mű, az Alpok veszélyei című könyv.
Valójában a legismertebb és legtapasztaltabb magyar hegymászó korunkhoz kötődik: a napokban tragikusan eltűnt Erőss Zsolt rengeteget tett a sportág fellendüléséért és annak népszerűsítéséért.
A hegymászás egyik legnagyobb veszélye, hogy felfelé haladva bizony rohamosan ritkul a levegő. A helyzet az, hogy ötezer méternél a felére, nyolcezernél pedig a harmadára csökken az oxigén, de a ritkább levegőt már háromezer méternél is megérezzük. A szervezetünkben az úgynevezett halálzónában, vagyis 7800 méter felett már csak lebontó folyamatok működnek, ezért a legprofibb hegymászóknak is arra kell törekednie, hogy minél kevesebb időt töltsenek el ebben a zónában.
Nagyon fontos az akklimatizáció,s aki ennek a szabályait nem tartja be, az könnyen bajba kerülhet. Az úgynevezett hegyibetegség a legenyhébb tünetekkel jár, de az oxigénhiányos állapot, az akklimatizáció hiánya, akár halálhoz is vezethet.
A hegyibetegséget egy-két napos pihenéssel és sok folyadék fogyasztásával orvosolni tudjuk, sőt még gyógyszer is kapható a tünetekre.
A hegymászáshoz szükséges felszerelésről későbbi írásunkban olvashatnak.
Fotó: sxc.hu
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
Egynapos kirándulások Budapest körül
Ha van egy hétvégénk kiszabadulni Budapestről, nem mindig érdemes túlgondolni, ugyanis a város környéke tele van olyan helyekkel, ahol egy lazább barangolás is feltölt, megmozgat és kikapcsol. A cikkben olyan úti célokat járunk körbe, amelyek tökéletesen passzolnak egy könnyed, mégis tartalmas egynapos kiruccanáshoz.
Miért fordul egyre több sportoló a jógához?
A modern sport világában egyre több profi és amatőr sportoló fedezi fel a jóga sokoldalú előnyeit. Bár korábban gyakran csak kiegészítő mozgásformaként tekintettek rá, mára bizonyított, hogy a jóga olyan fizikai és mentális támogatást nyújt, amely közvetlenül hozzájárul a teljesítmény növeléséhez, a regeneráció gyorsításához és a sérülések megelőzéséhez.
Amikor az alkotás gyógyít
A kreatív alkotás nemcsak kikapcsol, hanem hatékonyan oldja a stresszt is: néhány perc festés, horgolás vagy rajzolás segít kiszakadni a rohanásból és visszatalálni a belső nyugalomhoz.
A társasjáték terápiás ereje
A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.