Menü

Mozdulj!

Vannak, akik még a síelést gyászolják, de a legtöbben örülnek már a napsütésnek, ami hívogat ki a szabadba.

Bár nagyon meleg még nincsen, a napsütés már jelzi, hamarosan nem csak a naptári tavasz köszönt be, de egyre hosszabbak lesznek a nappalok és szerencsére egyre melegebbek is. Ilyenkor nézünk ki az ablakon és szinte érezzük az energiát, ami árad felénk.Nem sok ember bírja ki ilyenkor, hogy ne mozduljon ki, és nem is kell ellenállni az ilyen időjárásnak. A hőmérséklet persze még nem az igazi, de ha rétegesen, odafigyelve öltözünk a megfázást, influenzát is elkerülhetjük és még a levegőn is töltöttünk legalább egy délutánt.

A téli hideg előli bezárkózottság megterheli a szervezetet, akik nem űznek téli sportot, vagy a gyerekekkel nem mennek szánkózni, azok el is lustulhatnak, ráadásul lelkileg sem tesz jót, ha sokáig nem vagyunk friss levegőn (itt persze nem a munkába jutást értem friss levegőn). A mozgás igenis fontos része az életünknek, legyen az kirándulás, görkorizás, vagy akár egy kör futás a lakótelep körül, valamit, nem túlzás a kifejezés, muszáj mozognunk testi-lelki egyensúlyunk megőrzéséért.

Fotó:
sxc.hu

Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint

Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.

Amikor a test állandó készenlétben van

Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.

Imposztor-szindróma, hallottál már róla?

Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.