Minden vér jó vér
- Dátum: 2013.02.07., 22:47
A véradással kapcsolatban az egyik leggyakoribb tévhit, hogy csak a ritka vércsoportokra van igazán szükség, a valóságban azonban folyamatosan szükség van minden vércsoportra.
Véradó bárki lehet, aki egészségesnek érzi magát, de 18 év alattiak és a 65 év felettiek már nem adhatnak vért. Természetesen vannak kizáró, illetve „halasztó” okok is, így például füllyukasztás, tetoválás, kisebb műtétek után három hónapot, nagyobb operációt követően fél-egy évet várni kell, de azt is figyelembe veszik az előzetes szűrésnél, hogy járt-e a jelentkező a közelmúltban külföldön, és ha igen, merre, a kitöltendő kérdőívben rákérdeznek egy sor betegségre, szokásra is.
Akinek a helyszínen vizsgálatot végző orvos szabad utat ad, három életet menthet meg. Aki donor szeretne lenni, fel is készülhet rá, a meghirdetett véradási időpont előtt magas vastartalmú ételek fogyasztásával (pl. cékla, máj, brokkoli, vörös húsok) készítheti fel a szervezetét, és fontos, hogy az adott napon elegendő ételt és italt vegyen magához.
Az országban egy év alatt körülbelül 450 ezer egység vérre van szükség. A hazai népesség negyven százalékának A-s, ötödének B-s, harminc százalékának 0-s vér csörgedezik az ereiben, a legkevesebben pedig, körülbelül tíz százaléknyian azok vannak, akiknek AB-s a vérük. A véradás szervezői azt mondják, „minden vér jó vér”, vagyis nem csak az igen ritka csoportokra van szükség.
Dr. Szomolányi Gábor, a BM OKF Országos Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központjának vezetője elmondta, egy átlagos felnőtt férfinak körülbelül öt liter vére van. Véradáskor 450 millilitert (ahogy nevezik, egy egységet) vesznek le, plusz annyit, amennyi a szükséges laborvizsgálatokhoz kell - mondta el a főorvos. Ez egy normál állapotú emberi szervezet számára nem megterhelő.
A véradások aktuális helyszíneiről és időpontjáról a veradas.hu-n tájékozódhatunk.
Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?
A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.
Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják
Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.
A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni
A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?
Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk
A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.